Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

látszik az a feltevés, hogy több horvát anyanyelvű vallotta magát magyarnak, éppen az ellenforradalmi kormány nemzetiségi politikájának következményeként. A vármegye alispánjának 1945. évi jelentése alapján a délszláv lakosság száma:

8 Község neve össz. lakosság bunyevácok szerbek Bácsalmás 8 175 1 349 Csikéria 1 728 420 Katymár 3 543 I 659 Kelebia 4 267 22 Kunbaja 2 123 59 Madaras 5 300 — Mátételke 843 1 Tataháza 1 782 — Tompa 5 801 439 Bácsbokod 3 S02 650 Bácsborsod 1 503 57 Bátmonostor 2 407 — Csatalja 2 362 14 Csávoly 2 104 580 Dávod 3 278 Felsőszentiván 2 450 700 Gara 3 779 1 320 Hercegszántó 2 222 80 928 Nagybaracska 3 355 — Szeremle 2 004 1 Vaskút 4 707 236 Borota 4 128 18 Jánoshalma 15 926 — Kisszállás 1 946 — Mélykút 7 073 1 Kém 1 619 — Összesen : 99 327 7 606 928 Jellemző a megyére, hogy minden községben együtt éltek magyarok, németek és délszlávok. Nem egy községben a felszabadulás előtt nagyobb volt az idegen anyanyelvűek együttes száma, mint a magyaroké, pl. : Bács8 BKmL. Bács-Bodrog vármegye alispánja 1.65G/1945.