Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

nak, innen van, hogy némely háznál most is patriarchális életet élnek 3—4 házasfiú az öregek kormányzata alatt áll, nekik készséggel engedelmeskedik. A fiatal nők felette gazdagon öltözködnek, 7—8 drága szövet- vagy selyemszoknyát öltenek magukra, arany paszomántos selyemben úsznak, nyakukon arany—ezüst pénzt, hajzatukból pletenicát viselnek; épp ily pazarok a kiházasításnál is, miknek vagyonbukás szokott a vége lenni."

3 A ,,rác" elnevezés először az osztrák uralom alatt fordult elő, addig senki sem használta. Azóta a horvátok egy része ezt az elnevezést vállalja. Sokszor találkozunk azóta a „rascijani" kifejezéssel is. Dr. Margalits Ede eredeti forrásokra hivatkozva a következőket írja a bunyevácokról : ,,Katholikus délszlávok „bunyevác" néven nemcsak Magyarország déli megyéiben, hanem Lika megyének hegyvidékein, a Velebiten innét és e hegyen túl, a tengermentében az úgynevezett Primorjéban és Podgorjében is laknak. A „bunyevác" név eredete sok találgatásnak volt tárgya, az értekező itt az ottani néphagyomány szerint ezt így értelmezi: Mikor Mohamed 1463-ban Boszniát legyőzvén, annak királyát és 200 főurat kivégeztette Hercegovinában a Buna vize mellett, mely a Neretvába ömlik, és Neveszinje, Blagaj, Sztolác és Pocsitelj vidéken lakó katholikus délszlávok, a bunyevácok, megrémültek és a legrövidebb úton Metkovics és Gabelán át a dalmát partokra menekültek. A menekülő Buna-vidéki bunyevácság Dalmácia déli részébe ment. Mind ezek a katholikus délszlávok magukat még ma is bunyevácoknak nevezik. Mikor a horvátok Meszics Márk fődiakon vezérlete alatt 1686-ban Kapela felől jöttek a törökök kiűzésére, akkor ezek a bunyevácok is hozzájuk csatlakoztak Rukavina Jerko és Kovácsevics Dujmo vezérlete alatt és a törököt Lika-Krbavából szerencsésen kiűzték és az utánuk üresen maradt területen letelepedtek."

4 Amint látjuk a történészek sincsenek mindenben egy véleményen. Nem is lehetnek, hisz az írásos emlékekben nem nagyon bővelkednek. Annyi bizonyos, hogy a bunyevácok Magyarországra többfelől és különböző időpontokban érkeztek. Ámbár a XVI. században a bunyevácokat hazai forrásaink a „rácz" és „horvát" közös elnevezés alatt említik, az kétségtelen, hogy a népáradat, mely a török uralomnak megszilárdulása után errefelé megindult, a néptöredéket is magával sodorta. „A Markovics—Vidákovits-féle betelepülés 1687-ben csak befejezte azt a nagy délszláv népmozgalmat, mely már akkor közel másfél száz év óta állandóan folyamatban volt. 3 Fridrik Tamás : Bács-Bodrogh vármegye Népszerű Leírása, Szeged, 1878. 109. o. 4 Dr. Margalits Ede: Horvát Történelmi Repertórium. Bp., 1902. II. k. 001. o.