Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

Bács-Kiskun megye nevelésügyének sajátosságai A tanyai iskolák fejlődése A mai Bács-Kiskun megye kiskunsági része „hagyományos" szórványtanyás település, ahol 1950-ben még több mint 200 000 ember élt. A tanyai iskolákban ekkor még 25 000 iskolaköteles tanult. Az oktatásügynek tehát ezen a vidéken a 8 osztályos általános iskola megvalósítása, vagy a tankötelezettségi törvény végrehajtása mindig sajátos és egyúttal nehezebb feladatot jelentett. Ebbó'l a szempontból azonban a meg}^e nem állt egyedül, így az Oktatásügyi Minisztériumnak a feladatai is igen régi keletűek, amelyekkel a tanyai lakosság iskolázottsági hiányait csökkenteni akarta. Már az 1926-ban indult, az un. Klebelsberg-féle iskolaépítési program 5000 iskolai objektuma is alátámasztja ezt. Az 1926—1930 között épült iskolák zöme ugyanis tanyán létesült. Az 1926. évi VII. tc. vitathatatlan eredményei azonban a kor gazdasági és politikai viszonyai miatt nem folytatódtak tovább. így megállapítható, hogy 1867 és 1945 között az Eötvös- és Klebelsberg-féle iskolai építkezések végül is nem oldották meg a tanyai iskolázás problémáit.

125 A tanyai népoktatás fejlesztése a felszabadulás után folytatódott tovább. A VKM már 1945-ben felhívással fordult Békés, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék főispánjaihoz tanyai internátus szervezése céljából. A felhívást valamennyi tankerület megkapta.

126 Ennek azonban az érintett megyékben igen kis foganatja volt. A jelenlegi Bács-Kiskun megye területén 1948. szeptember l-re elkészült az első, egy régi épületből átalakított 20 személyes tanyai internátus Kisszálláson,

127 és jóval később, 1951-ben a tataházi tanács foglalt állást a tanyai diákok részére létesítendő tanyai otthon ügyében.

128 A tanyai internátus vagy tanyai otthon korszerű ós az egyetlen hatásos megoldás lehetett volna az oktatás és a tanyai népesség iskolázottsági színvonalának javítására. Az oktatásügy anyagi erői és főleg a magyar mezőgazdaság 1945 utáni helyzete azonban még nem tette lehetővé a megnyugtató megoldást. Bár 1950—1956 közötti években a Bács-Kiskun megyei Tanács többször is foglalkozott a tanyai iskolák helyzetével, főleg csak részproblémák megoldásával tudott javítani a meglévő állapotokon. 1953-ban a tanyai iskolák 125 JÓBORÚ, 1972. 70—75. p. 126 BKmL: A Közigazgatási Bizottság iratai. 1—96/1945. 127 Uo.: Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város Tanfelügyelőségériek iratai. 1944—1949. 770/1948. 128 Bács-Kiskun megyei Népújság, 1951. jan. 3. 3. p.