Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

meny igen biztató, de a III—IV. osztályokban már semmit sem tudnak a felkészületlen tanítók elérni. A II—V. osztályok között nem tanítanak eredménnyel. Végül Veprovác külterületi magyar—német tannyelvű iskoláját is meglátogatta a tanfelügyelő és megállapította, hogy a téves módszerek alkalmazása miatt, formális a nyelvismeret. Mechanikus tudásuk van a gyermekeknek és beszélni semmit sem tudnak. 1905. évi látogatások alkalmával készült jegyzőkönyvek semmiféle előrehaladásról nem számoltak be. Azonban ennek ellenére több iskolában a vegyes tannyelvűséget vezették be. A legsúlyosabb hiba ott történt, ahol a korábbi vegyes tannyelvű iskolákban a jó minősítés alapján a közigazgatási bizottság az egyházi főhatóságoknál a teljes magyar tannyelvűséget erőszakolta ki. Ezekben az iskolákban a tanítás teljes nívója erősen hanyatlott. Másutt, mint ez a felvillantott jegyzőkönyvi részekből is látható, vontatottan vagy egyáltalán nem hajtották végre a tanfelügyelőség rendelkezéseit. A tanfelügyelő a látogatáskor kénytelen volt formális intézkedésekre, mert több nyelven tudó tanító kevés volt. Az ilyen okokból eredő fegyelmik elindítása, továbbá a felfüggesztések, a tanügy válságos helyzetének további romlásához vezettek volna. 1905. januári látogatások harminc iskolát érintettek. Például Dunagálos német—magyar tannyelvű iskolájában a ,,. . . magyar tannyelv tanítása teljesen eredménytelen, mert ott a tanítók semmi súlyt nem fektettek a tanítás eredményeinek emelésére . . .". A figyelmeztetések sem, a bajai továbbképzés sem változtatott a helyzeten, a tanfelügyelő a községi elöljáróságot szólította fel, hogy hasson a tanítókra.

83 Kiszácson a felügyelet jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk: ,,. . . e németajkú evangélikus iskolában a tanítók egyes sablonos kérdésekre adandó választ bemagoltatják a gyermekekkel a látogatás idejére, még az V—VI. osztályba járók sem értik meg a legegyszerűbb dolgokra vonatkozó kérdéseket sem . . . persze a gyerekek nagy részének nincsen magyar olvasókönyve sem, egyébként a magyar nyelv tanítása nem felel meg a törvény előírta követelmények minimumának . .".

84 A német nemzetiségi népiskolákkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy egy részénél jelentős sikereket könyvelhetett el a nyelvi magyarosítás. Itt mindenekelőtt a sváb lakosság részint egzisztenciális törekvéseivel összefüggő asszimilációs törekvések vannak jelen, másrészt nem kaptak egyházi főhatóságaiktól olyan jellegű támogatást a magyarosítás ellen, mint a szerb egyházi iskolák. Igen sok szülő beadványát ismerjük ,amelyekben arra kérték a tanfelügyelőt, hogy a magyar nyelv erőteljesebb tanítását szorgalmazza, mert gyermekeik felsőbb iskolába szeretnének jutni. Általában a szülők 83 AV SK BB F SN 3493/1905. k. (Dunagálos és Kiszács iskolalátogatásáról készült feljegyzés. 1905. I. 23-án). 84 Uo. 1905. I. 23. Kiszács evangélikus német tannyelvű iskolalátogatási jkv.