Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

Duna—Tisza közén még fokozottabban indokolták az ebből fakadó hátrányok. Az 1949. évi népszámlálás iskoláztatási adatai szerint Bács-Kiskun megyében az analfabéták aránya 8,5 százalék. A dolgozók gimnáziumának és polgári iskolájának tapasztalatairól írott beszámolóból tudjuk, hogy a megyében is megkezdődött már az első tanévben a felnőttképzés.

122 A DélPest megyei tankerületi főigazgató jelentése pedig 1949-ben már 300 hallgatóról ad számot, akik 3 középiskolai és 8 általános iskolai tanulócsoportot képeztek.

123 A nagyobb mérvű beiskolázás az ötvenes években kezdődött. 1953-tól évente több mint kétezer dolgozó kapcsolódott be a megyében az alsófokú felnőttoktatásba. A hatvanas évek elejére ez a szám megduplázódott. A rugalmas formák igazodtak a dolgozók lehetőségeihez. Ennek köszönhető, hogy 1950 és 1970 között közel ötvenezren jelentkeztek általános iskolai tanulmányok folytatására. E nagyszerű munka sikerét fémjelzi az a több mint 13 000 dolgozó, aki eredményesen végezte el a 8. osztályt is. A megye középfokú végzettségű szakemberigénye is egyre nő. Az ifjúság nappali képzése mellett igen jelentős a gimnáziumokban és szakmai középiskolákban tanuló, kereken 30 000 dolgozó erőfeszítése. Az 1950 és 1970 között eltelt húsz év alatt 7000 dolgozó tett sikeres érettségi vizsgát. Az analfabétizmus ellen folytak az úgynevezett alapismereti tanfolyamok. Itt közel háromezer emberből 1500 vizsgázott sikerrel. Az eredmények mögött is, a létszámhullámzásban is nyomon követhetjük a megye gazdasági-társadalmi fejlődését is. A kezdeti fellendülést 1955 táján mélypont követte, majd utána a mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán megint igen gyors fellendülés következett be. Ujabb felfelé törő hullámot 1968 után figyelhetünk meg. A vizsgált negyedszázad hullámzásaiból tanulságként elsősorban azt emelhetjük ki, hogy a gazdasági szükséglet mindennél követelőbben érezteti hatását az oktatásban is, és igyekszik ikielégíteni igényeit. A jövőben erre a közoktatás szervezőinek még tudatos sabban kell ügyelniük.

124 122 Köznevelés, 1947. 7. 159—160. p. 123 BKmL: A Dél-Pest vármegyei Tankerületi Főigazgató iratai. 250—11/1949. 124 Művelődésügyünk, 15. 1970. 63—75. p.