Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

szóvá tette a legkülönbözőbb fórumokon megemlítve azt, hogy a német— magyar nyelvű iskolában a magyar nyelv tanítása egyáltalán nem haladt előre húsz esztendő alatt semmit, s ezért a helyi egyházközségek elnökeit tette felelőssé." A püspökség válaszában arra utalt, hogy a magyarosítás és annak hatása a németnyelvű iskolákban jelentéktelen, az állam különben sem szólhat ebbe az ügybe.

45 Valójában az állami tanfelügyelőség túllépte hatáskörét, mert az 1914. évi 1797. eln. számú VKM leirat valamennyi egyházi főhatóságokhoz ezen eset előtt fél évvel már eljutott. így az egyházfőnökség is pontosan tudta, hogy a közvetlen rendelkezés alatt álló népiskolákban, polgári iskolákban, tanító és tanítónőképzőkben, valamint a kisdedóvó-képzőkben a hitoktatás a tanulók anyanyelvén történhet csak.

46 Amennyire a helyi iskolaszék tájékozatlan volt, a püspökség annyira világosan látta, hogy mint azt a VKM leirat is írta: ,, . . . A magyar tanulók hitoktatása magyarul, a nem magyaroké pedig a megfelelő nem magyar nyelven végzendő csak el."

47 Ez a rendelkezés ,, . . . a hitoktatásban megvédi valamennyi, kerületünkben működő német anyanyelvű növendék érdekeit .. . szükséges, hogy egyházközségeink elnökei időről-időre alaposabb tájékoztatást nyerjenek a fennálló új rendelkezésekről..." A püspöki leirat, pontosabban körlevél felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy ,, . . . a hittantanítást illetően valamennyi körülmém^ változatlanul az illetékes egyházi felsőbbséghez tartozik, ebbe semminemű beleszólása nincs senkinek ... de az államnyelv tanítását a vegyes tannyelvű iskolákban ezen egyházi elsőbbség nem szűnik meg serényen segíteni, a felekezeti béke szellemének teljes tiszteletben tartását megkövetelve . . ."

48 A katolikus és protestáns egyházi adminisztráció korábban is szemet hunyt a magyar nyelv erőteljesebb tanításának szorgalmazásakor, csupán a felekezeti békét hangsúlyozta. A német elemi iskolaügy reform és neoabszolutizmus kori fejlődésében, a szerb iskolaügytől eltérően, olyan német tanítók akadtak nagy számban, akik „népiség megtartó erőnek" vallották a kétnyelvűséget. A reformkorban megindult a németség elemi iskoláinak magyarosítása. A 18. századi német falvak egy kisebb részébe protestáns svábság került. Evangélikusok és kálvinisták. Johan Schuch, Henrich Sock, Peter Jung, magas műveltségű német tanítók, a korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a császári-királyi kalocsai tanfelügyelő véleménye szerint, a magyar nemzeti ideológia hatására, olyan erővel és szinten tanították a magyar nyelvet, amelyhez hasonló 45 AV SK BB F SN 3470/1914. k. 40 E leiratra utal Dr. Lc/tmann György: Nemzetilégi oktatásügy történelmi fejlődése — jogi és általános fejlődés. Klny. A „Kisebbségi Körlevél" 1944. március, május, július, VIII. évf. 2, 3, 4. sz. 27. p. 47 AV SK BB F SN 3470/1914. It. 48 Uo. Lásd továbbá: Lehmman Gy. im. 26—27. p.