Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

Község neve Mely időtől fogva tisztán magyar nyelvű ?* Különös megjegyzések Petrőcz 1898 Sajkásgyörgy 1884 — Szabadka 1870 a tanítónőképző gyakorló iskolája Titel 1871 —• "Valamennyi állami iskolában csak magyar tannyelv van. Az évszám az alapítás évét jelenti. Tisztán magyarnyelvű községi elemi iskolák Apatin 1895 Bácskaszentiván 1896 — Bezdán fennállása óta magyar község Kiskér 1904 óta — Monostorszeg 1896 — Nagybaracska fennállása óta magyar község Pacsér fennállása óta magyar község Szabadka fennállása óta magyar város Szilberek 1902 — Zenta Î magyar város Tisztán magyar nyelvű római katolikus elemi iskolák Alsókaból fennállása óta Ada fennállása óta — Bácsalmás 1895 — Borsod fennállása óta — Bajmok 1889 Két párhuzamos I. o és két párhuzamos II. o. vegyes tannyelv. Ezekben bunyevácul és német nyelven kívül a magyar nyelv is létezik. Csak a felsőbb osztályokban tisztán magyar a tannyelv. Bajsa fennállása óta — Bátmonostor fennállása óta — Bácsújfalu 1890 — • Bogyán 1896 — Bácsbokod 1893 — Bácsfö kivár fennállása óta •— Baja fennállása óta — Bácsgyulafalva fennállása óta —