Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt

a "Kis Kertész" című FM-kiadványt használták, de az iskola könyvtárában voltak az állami oktatási intézményekben használatos tankönyvek is, amelyek az érdeklődők rendelkezésére álltak.

128 A kertmunkásképző az egész ország területéről vett fel tanulókat, ez volt a minisztérium kikötése a 47 ezer pengő kiutalása ellenében.

129 (Lásd a fentebbi összesítést.) Az 1929-től 1943-ig beiratkozott 384 tanuló 33 vármegyéből származott. A tanulók többsége a kamara működési területéhez tartozó vármegyékből, valamint Szabolcs és Szatmár megyéből érkezett. A minisztérium nem szabta meg, hogy milyen arányban vegyen fel az iskola tanulókat a DTMK illetékességi területén kívüli megyékből. így érthető, hogy a kamara illetékességébe tartozó négy vármegyéből került ki a tanulók kb. fele (186 fő). A kamara a működési területén kívülről felvett tanulók egy részének tartására fordított költségeket megkísérelte a társkamarákra hárítani, alapítványi helyek megszervezésével. Ennek érdekében a kamara vezetősége 1939-ben átiratot intézett a négy társkamarához, amelyben miután vázolta a felvételi bizottság nehéz helyzetét — több száz jelentkező közül, akiknek jelentős része igen előkelő személyek ajánlólevelét bírja, csak 20 tanulót vehet fel évente —, a felvételnél mutatkozó nehézségek enyhítésére felajánlotta, hogy kamaránként 1—2 helyet fenntart a számukra, helyenként 240 pengő évi térítés ellenében. Havi 20 pengő volt a zsebpénz, az orvosi és a fűszerköltség összege. A felajánlás szerint a 240 pengő ellenében a társkamara azt iskoláz be, akit akar, ha az a pályázati feltételeknek egyébként megfelel.

131 A négy társkamara közül csupán az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara kért egy helyet fenntartani a maga számára. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara azért nem élt a lehetőséggel, mert Szombathelyen 1939 őszén hasonló jellegű iskola nyílt, és azt kívánta inkább támogatni. A Tisza jobbparti Mezőgazdasági Kamara azért nem kívánt alapítványi helyet létesíteni, mert maga is szervezett egyéves gyümölcskertmunkásképző tanfolyamokat. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara anyagi nehézségeire hivatkozva zárkózott el.

132 A költségek töredékének áthárítását sem sikerült tehát keresztülvinnie a DTMK-nak. Meg kell jegyeznem: annak ellenére, hogy a próbálkozás anyagi gondok meglétére vall, az iskolafenntartási költségek a kamara fenn129 Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a DTMK másfél évtizedes munkájáról. Szerk.: Gesztelyi Nagy László. Kecskemét, 1937. 21. p. 130 DTMK ir. 1877/1943. 131 Ua. 7650/1939. 132 Ua. 1296/1941.