Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - PINTÉR ILONA Mezőgazdasági szakoktatás Kecskeméten a felszabadulás előtt
15-én vizsgázott. 108 A felszabadulás után a jellege is megváltozott, 1945. őszétől a földművelésügyi miniszter rendelkezése szerint kertészképző — tehát szakmunkásképző — iskolaként működött. 109 Az iskola felállításának elsődleges — bár nyíltan nem vállalt 110 — célja az volt, hogy a kamara megteremtse a mintagyümölcsös kezelésének ideális feltételeit. Emiatt a képzés kényszerűen eltolódott a gyakorlati képzés irányába. Az iskolaév márciusban kezdődött 111 , a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetének idején. Tavasztól őszig a gyümölcsösben, az 1936-os ingatlanvásárlást követően pedig ezen kívül a szőlőben és a szántóföldön, valamint a birtokon lévő gazdasági épületekben dolgoztak a tanulók. A mintagyümölcsös vezetőjének irányításával, néhány állandó alkalmazott —kocsisok, gépész, szakács, gazdasági cseléd—segítségével teljesen önellátók voltak. Megtermelték az ellátásukhoz szükséges élelmiszereket, a marhahúson és a fűszereken kívül gyakorlatilag mindent. 112 Miközben a birtokot kezelték és termel vényeit feldolgozták, jártasságot szereztek a kisés középgazdaságokban előforduló minden munkaterületen: a gyümölcstermesztésben, a szőlőművelésben, a borkezelésben, mindenfajta konyhakerti és szántóföldi munkában, de főztek pálinkát, aszaltak és csomagoltak gyümölcsöt, méhészkedtek, állatokat gondoztak, megismerkedtek a silózás, az öntözés, az üvegházi termelés és a trágyakezelés korszerű módszereivel. 113 Mindez igen erős fizikai igénybevételt jelentett. Az iskola egyik tanulójának visszaemlékezése szerint a munkanapok napirendje a következő volt : A soros állatgondozók hajnali három órakor kezdték a munkát. Az elsőévesek feladata volt az almozás, a másodéveseké az etetés, a fejés és a jószágok tisztogatása. Fél ötkor csatlakoztak a többiekhez, akik ekkor kezdték a napi munkát, és mentek a beosztásuk szerinti munkát elvégezni. Fél nyolckor volt a reggeli, 8-tól 12-ig folytatták a megkezdett munkát. A délutáni munka az ebéd befejezésétől 6 óráig tartott. 114 Elméleti oktatás a mezőgazdasági munkák idején csak rossz időben folyt, a tél volt az elméleti felkészítés időszaka. 115 A két évfolyam oktatása 107 BKmL. Duna—Tisza közi Földművelésügyi Tanács (a továbbiakban: DTFT) ir. 3899/1948. és 5123/1948. 108 DTMK ir. 3882/1945. 109 DTFT ir. 3899/1948. 110 „Hangsúlyozzuk, hogy nekünk a kertmunkások eltartása többe kerül, mintha a szükséges munkálatokat napszámosokkal végeztetnénk, de meg kell hoznunk ezt az áldozatot, mert a gyümölcsös nem tisztán üzleti vállalkozás, hanem közérdekű."—írta Gesztelyi Nagy László a földművelésügyi miniszternek. DTMK ir. 122/1933. 111 A pályázati felhívások szövegéből. DTMK. ir. „Kertmunkástanulók felvétele" gyűjtők. 112 DTMK ir. 1877/1943. 113 Uo. 114 öt évtized a jövő szolgálatában 1929—1979. Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Kecskemét, 1979. 20. p. 115 Amikor a kamara igazgatója a második hálóterem kialakítását sürgette azzal érvelt, hogy a többletlét28 Bács-Kiskun megye múltjából V. 433
