Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)
kerület általános iskoláiban a növendékek 21 százaléka, Kecskeméten 26 százaléka úttörő". Az 1949. évi nyári jelentésekben pedig már a kibontakozó úttörőtáborozásokról olvashatunk. Az 1950-es évek fejlődése az országos helyzetképhez hasonló. Ezekben az években lett az úttörőmozgalom valóban az általános iskolai korosztály mozgalma és egységes szervezete. A csapatok magukba foglalták a szakköröket, az öntevékeny művészeti mozgalmat és a sportélet szerveit is. Az úttörők száma is gyorsan növekedett. A megye területén is elérte a 80 százalékot. Bár a tanyai általános iskolák szervezeti életének megteremtésére is többször történtek erőfeszítések, itt 1957 előtt lényegében nem sikerült megoldást találni. A mozgalom irányítását a párt a DISZ-re bízta. Ezzel megteremtették az ifjúsági mozgalom egységének, a felkészítésnek és az átmenetnek a feltételeit. A gyakorlatban ez az egység érdemben sohasem valósult meg. Az ötvenes évek ifjúsági mozgalmát ellemző írások ennek okait a pedagógus és nem pedagógus ifjúsági vezetők, az iskola és a mozgalom különbözőségeiben, esetenkénti ellentéteiben látták. A napjainkig meglévő problémák részletes elemzése széles körű vizsgálódást igényelne. Az úttörőcsapatok tevékenysége 1950 után rövidesen átfogta csaknem teljesen az általános iskolai korosztályt. Munkájukat a tanulás segítése, az iskolai mulasztások elleni harc, az iskolák és környezetük szépítése, valamint az iskolai ünnepélyek megrendezése töltötte ki. Ezek mellett megtaláljuk az ún. köszöntő brigádokról szóló tudósításokat éppúgy, mint a társadalmilag hasznos munkában való részvételről tájékoztató beszámolókat. 107 Az iskolai mtuikát segítő, a tanulók szabad idejét szervező sport, szakköri,kulturális és turisztikai programok az általános iskolások körében vonzóvá tették az úttörőmozgalmat. Az életkori sajátosságokat figyelmen kívül hagyó módszerek és formák azonban elég sok kárt is okoltak a csapatok életében, a gyermekek nevelésében. Ezek elemzésének megvan már a szakirodalma. 108 Ennek megyei vetületét — a hasonló jelenségek miatt — külön nem részletezem. Az 1956-os ellenforradalom romboló hatása itt is elég jelentős volt. Az 1957-es nyári jelentések tanúsága alapján viszont megállapíthatjuk, hogy a konszolidáció az úttörőmozgalom területén igen gyors volt. Meg kell állapítanom azt is, hogy Bács-Kiskun megyében az ellenforradalmi erők az 106 BKmL: Közigazgatási Bizottsági iratok: A Kecskeméti Népoktatási Kerület Tanfelügyelőségének iratai; 131/1949. 107 BKmL: A Bács-Kiskun megyei Tanács Oktatási Osztályának iratai. 104—11—1/1955. 108 SZIRMAINÉ, 1965. 179—232. p.
