Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

hogy a munkában hibázó gyermeket lelökte a létráról, majd összerugdosta a mester. Harmadszor minden különös ok nélkül verte véresre a tanonca fejét.

211 A tanoncok érdekeinek védelmében csak kevesen emeltek szót. Az ipartestület tagjainak egyértelmű ellenszenvét váltotta ki pl. Vágó Rezső tanonciskolái igazgató, amikor 1911-ben a tanévzárón azt mondta, hogy a mesterek túlterhelik a tanoncaikat, szinte emberfeletti munkát végeztetnek velük.

212 A békéltető bizottság elé került ügyek is ezt az állítást erősítik. Tipikusnak tekinthető pl. az az eset, mikor a mester a munkáját nem megfelelően végző tanonctól megvonja az élelmet vagy az élelempénzt,

213 hogy a tanonc hiányos étkezés mellett kora reggeltől késő estig dolgozik.

214 A tanoncoknak még arra sem volt idejük és pénzük, hogy a tantervben előírt természettudományos és ipartechnológiai oktatófilmeket megnézzék. Egyegy film megtekintése 1930-ban 34 fillérbe került, és a vetítés csak a tanítási időn kívül történhetett. A tanonciskola igazgatója felmentést kért a a filmvetítések megtartása alól arra hivatkozva, hogy a tanoncoknak nincs pénzük, nem tudják megfizetni a vetítési díjat, de idejük sincs, mert hétköznapokon mestereiknél dolgoznak, vasárnap pedig a leventeoktatás és a kötelező istentisztelet tölti ki a szabad idejüket.

215 A tanoncok lakáskörülményeire vonatkozóan is megdöbbentő adatok kerültek elő. 1917-ben pl. a bajai kerületi munkásbiztosító pénztár megkereste a városi rendőrkapitányi hivatalt, mint közegészségügyi hatóságot, hogy intézkedjék, mivel az egyik cipésziparosnak rövid időn belül 3 tanonca betegedett meg ragályos bőrbetegségben. A tanoncok egymástól kapták el a betegséget, mert ketten aludtak egy ágyban.

216 1923-ban maga az ipartestületi elnök, Czérnay Imre tette szóvá egy iskolalátogatás után, hogy a tanoncok a műhelyekből piszkosan, mosdatlanul mennek iskolába.

217 Azok a tanoncok, akiknek a szülei Baján laktak, és így nem voltak a mesterüknek egészen kiszolgáltatva, lényegesen jobb helyzetben voltak, de ők is több területen szembekerültek mestereikkel. így pl. az ipartestület vezetősége a tanonctartó mesterek kérésére a rendőrkapitányhoz — mint első fokú iparhatósághoz — fordult segítségért a tanoncokkal szemben. Inasaik ugyanis esténként moziba jártak, ahonnan későn tértek haza, és mert nem pihenték ki magukat, a másnapi munkájukat nem tudták 211 Uo. 77/1897. 212 Uo. 545/1911. és 1911. július 3-i elöljárósági ülésjkv. XVII. pont. 213 Uo. 108/1888. 214 Uo. 304/1896., 235/1888. és 1922. május 10-i elöljárósági ülésjkv. 215 Uo. 782/1930. 216 BKmL. Baja város Rendőrkapitányi Hivatala 1008/1917. 217 Ipt. ir. 1923. február 28-i elöljárósági ülésjkv.