Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

Más szakmák, mint pl. a bocskoros, a harangöntő, a mézesbábos, a rézöntő, a sodronyszövő, a szerkovács, a szűrszabó és a vasöntő elsorvadtak, a nagyipar térhódítása miatt. A kisipar szerkezetében Baján 1924 után jelentős szakmai átstrukturálódás figyelhető meg. Olyan új, modern szakmák tűnnek fel, mint az autóés motorszerelő, a fényképész, a látszerész, a műszerész, a villanyszerelő és a vízvezeték-szerelő, jelezve a technikai fejlődést, a modern életmód megváltozott igényeihez, követelményeihez, a társadalmi szükségletekhez való igazodást. A tanoncok többsége fní volt, csak a századforduló idején léptek a nők a tanulók sorába. 1904 és 1944 között az összlétszámhoz viszonyított arányuk 15—30% volt, azaz fokozatosan a nemek közötti szakmai kiegyenlítődés irányába hatott. Az iparostanoncok nemek szerinti megoszlása 1884 és 1944 között Év A tanoncok száma Ebből A nemek aránya (%) Év A tanoncok száma fiú leány fiúk lányok 1884 207 207 100 1894 197 197 — 100 — 1904 237 193 44 82 18 1914 154 130 24 85 15 1924 387 298 89 77 23 1934 189 148 41 79 21 1944 147 104 43 71 29 Azoknak a szakmáknak a száma, amelyekben nők is dolgoztak, lényegesen kisebb az összes szakmák számához viszonyítva. 1904-től 1944-ig 14 szakmában dolgoztak nők a következő megoszlásban: 26 Bács-Kiskun megye -múltjából V. 401