Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

magyarországi szakiskolában történő kiképzéséről.

172 1917-ben 300 fiút szándékoztak Magyarországra küldeni. A bajai iparosok közül 10-en vállalkoztak török tanoncok alkalmazására.

173 A háború az országban mindenütt a tanonciskolák népességének csökkenésében és a tanulmányi keretek szűkülésében jutott kifejezésre. A csökkenést egyrészt az iparosok hadba vonulása, másrészt a kisipar pangása okozta. A nagyobb iskolák a feleslegessé vált osztályok megszüntetésével tovább működtek ugyan, de a bezárás veszélye fenyegette a kisebbeket. A VKM ezért 25 főre csökkentette az osztálylétszámot. 1915—18 között ennek ellenére az iparostanonc-iskolák 8—11 %-a szünetelt. Az oka részben az volt, hogy a bevonult tanítókat nem tudták pótolni, másutt az iskolák helyiségeit kórházi vagy más katonai célokra foglalták le, anélkül ,hogy az elhelyezésükről gondoskodtak volna. Ez történt a bajai iparostanonc-iskola esetében is, amely „hol a polgári iskolába, hol a régi elemi iskola helyiségeibe, hol pedig saját épületébe kényszerült vándorolni, mindannyiszor áttelepítve a naplókat és egyéb taneszközöket is."

173 A háború befejeződése utáni események is mély nyomot hagytak a városi oktatásügy területén. A háború végén, a szerb megszállás (1918—1921) következtében felfüggesztették a város elemi népiskoláinak működését. Az ipartestület elöljárósága szerint ez a lépés kb. 1700 tanköteles gyermeket fosztott meg attól, hogy a szükséges ismereteket megszerezze. A testület az ipari pályára lépők tudásszintjét ismerve kérte az iskolákban a tanítás megindítását. „Azok a tanulók, akik ma az ipari pályákat felkeresik, az elemi iskolában éveken át beállott visszaesés folytán részint teljesen hiányos képzéssel lépnek be műhelyeinkbe, részint mint analfabéták, teljesen üres szívvel és üres lélekkel, az ipari képzéshez alapfeltételek híjával jelentkeznek felvételre" — indokolta kérelmét az ipartestület.

175 Az 1920-as években a közigazgatási bizottsághoz küldött tanfelügyelői jelentések néhány mondatra szűkültek, és nem tartalmaztak lényeges információt. Ennek az időszaknak az eseményeit csak az esetlegesen — döntően az ipartestület anyagában — megmaradt igazgatói jelentésekből kísérhetjük figyelemmel. Az 1925/26-os tanévtől az 1930/31-es tanévvel bezárólag öt igazgatói jelentés áll a rendelkezésünkre. Ezek legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza : 172 Vig i. m. 483—484. 1. 173 Ipt. ir. 189/1917. 174 Tan. ir 6496/1934. — 10 282/1936. VIII. alapsz. 175 Ipt. ir. 343/1919.