Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

sukról nem rendelkezett azzal, hog}^ az iparostanonc-iskolát is Heller Richárd igazgatása alá rendelte.

78 Lényeges szervezeti változást hozott az iskola életében az 1888-as év. Az év elején az alsó fokú kereskedelmi iskola középkereskedelmi iskolává való átszervezését kezdeményezte a városi Népnevelési Bizottság. A közgyűlés ezt elutasította, helyette —a korábbi, 1874. évi törekvéseket felelevenítve — középkereskedelmi iskolával egybekapcsolt polgári iskola létrehozását szorgalmazta. A határozat szerint a négyosztályos polgári iskolát már az 1888/89-es tanévben be kell indítani, és az alsó fokú kereskedelmies iparostanonc-iskolát, kialakult szervezetét érintetlenül hagyva, hozzá kell kapcsolni. Ezt az iskolaegyüttest később, a város anyagi helyzetének javultával kell majd középkereskedelmi iskolával bővíteni.

79 Az átszervezett iskolában jelentkező feladatok ellátására a meglevő igazgatói és egy rendes tanári állás mellé még két rendes tanári állást szervezett a közgyűlés. A tanárok heti 24 órás tanítási kötelezettséggel úgy a polgári, mint a vele kapcsolt alsó fokú kereskedő- és iparostanonc-iskolában kötelesek voltak tanítani.

80 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a város kérésének megfelelően, 1888. szeptember 1-ével engedélyezte a polgári iskola megnyitását.

81 Mivel a polgári iskola zavartalan működését a meglevő tantermekben nem lehetett biztosítani, a városi közgyűlés úgy határozott, hogy a kereskedő- és iparostanonc-iskola meglevő három tanterméhez még egy termet bérelnek.

82 A következő szervezeti módosításra 1894 februárjában került sor: az Ipartanodái Felügyelő Bizottság kérésére módosították az egybekapcsolt iskolák vezetésének kialakult gyakorlatát. 1894-ig mindhárom tagiskolának Heller Richárd volt az igazgatója, ami aránytalanul nagy terhet rótt a személyére. A módosítás folytán a polgári iskola és az ipartanonc-iskola megmaradt az irányítása alatt, míg a kereskedelmi iskola igazgatói teendőit másra bízták.

83 A felügyelő bizottságnak ugyanezen az ülésén javasolták azt is, hogy az 1894/95-ös tanévtől kezdve a Ferenc utcától délre lakó iparosok tanulóinak oktatását az alsóvárosi elemi iskola épületében oldják meg úgy, hogy ott hozzanak létre egy négyosztályos — egy előkészítő és három rendes osztályból álló — tanonciskolát. A belvárosi és felsővárosi mesterek tanulói 78 Tan. ir. 5341/1884. és kib. ir. 21/1884. 79 BKmL. Baja város Törvényhatósági Bizottságának ülésjegyzőkönyve (a továbbiakban: közgyűlési jkv.) 28/1888. 80 Uo. és 95/1888. 81 Baja város államilag segélyezett Kereskedelmi és Ipariskola Értesítője (a továbbiakban : KIÉ) az 1888/89. tanévről. Baja, 1889. 3.1. 82 Közgyűlési jkv. 73/1888. 83 Ipt. ir. elöljárósági ülés jkv. 404/1894. Heller Bichárd 1904-ig volt a két intézmény igazgatója, az ipariskola igazgatását Vágó Bezső vette át tőle, és látta el 1935-ig, őt Rumbach (Ratkóczy) István követte. 24* 371