Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

Baja földrajzi fekvését, nemzetgazdasági helyzetéből adódó jelentőségét, valamint a nemzeti kultúra terjesztésére való elhivatottságát, de a háromosztályos felső népiskolával egybekapcsolt ugyancsak háromosztályos kereskedelmi iskola létesítését, egyrészt az előfeltételek elégtelensége, másrészt a kívánt állami támogatás nagysága és a várostól várható csekély hozzájárulás miatt nem találta kivihetőnek. Hajlandónak mutatkozott viszont egy alsó fokú kereskedelmi iskola felállítására.

61 1882 májusában ült össze a város Állandó Népnevelési Bizottsága, és megvitatta a miniszter fentebb ismertetett álláspontját. A bizottság örömmel üdvözölte az alsó fokú kereskedelmi iskola megnyitásának lehetőségét. Határozatában kérte a városi tanácsot, hozzon meg minden tőle telhető anyagi áldozatot, és törekedjék a tanintézet mielőbbi megszervezésére.

62 A város azonban ezúttal sem bizonyult bőkezűnek. Amikor a miniszter az iskola mielőbbi felállítását sürgette, és a városi hozzájárulás mértéke felől érdeklődött, Drescher Ede polgármester a város súlyos anyagi helyzetére utalt, amelyet a baja—szabadkai vasút építése okozott, ehhez ugyanis 200 000 forinttal kellett hozzájárulnia. Hivatkozott arra, hogy a népiskolák fenntartása is sokba kerül, és megkérdezte, a felállítandó iskolával kapcsolatosan a minisztérium mit kér a várostól.

63 Az iskola megszervezésének ügye a város augusztus 15-i rendkívüli közgyűlése elé került. A közgyűlés azt javasolta, hogy a felállítandó alsó fokú kereskedelmi iskola egy előkészítő és két kereskedelmi osztályból álljon. Az előkészítőbe négy elemi osztályt végzett, vagy magánúton oktatott tanulók közül a sikeres felvételi vizsgát tettek kerüljenek. Az esti órákban és vasárnaponként az iparostanoncok oktatását is oldják meg az iskolán belül. A tantervet a fennálló törvények és rendeletek alapján, a város speciális viszonyainak figyelembevételével, a vármegyei tanfelügyelővel egyetértésben dolgozzák ki. A közgyűlés elé terjesztett tervezet szerint az oktatást három állandó tanerő és óraadó tanárok végeznék. Az igazgató fizetése évi 800, lakbére 200, igazgatói pótléka 200 forint lenne, míg a rendes tanár fizetése évi 800, lakbére 150 forint, a segédtanáré 600, illetve 120 forint. A fizetésük ötévenként 7%-kai emelkedne. A rendes tanárok mellett alkalmazandó óraadó szaktanárok tanévenként 900 órában 1 forint óradíjért tanítanának. Szükséges még a fűtés és a világítás költségeinek biztosítása, ami évente 200 forintot tesz ki, az irodai és egyéb kiadásokra kb. 150 forint, az iskolaszolga fizetésére is ugyanennyi kellene. Az iskolaszolga természetbeni lakást is élvezne, évi 150 forintos hozzájárulással. 01 Uo. 02 Uo. 5037/1882. — 801/1883. alapsz. 03 Uo. 8077/1882. — 861/1883. alapsz.