Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

alakult meg a szűcsök, szabók, kereskedők és — pécsi minta nyomán — a mészárosok céhe,

23 1701-ben a köteleseké és a takácsoké.

24 Az 1720. évi összeírás szerint 17 szakmában 56 iparos tevékenykedett a városban. A legtöbben, 15-en, a szabócéhben dolgoztak.

25 Az iparfejlődés Mária Terézia uralkodása alatt vett újabb lendületet: 1765-ben a szűrszabók, 1779-ben a kádárok, a kerékgyártók és a kovácsok nyertek céhszabadalmat.

26 Földrajzi fekvése jelentős szerephez juttatta a várost a kereskedelemben is. Ipara és kereskedelme ez idő tájt olyan jelentős volt, hogy egy 1788-ban Pozsonyban megjelent közgazdasági lexikon ,,KisPest"-nek nevezte.

27 A céhek virágkorának mégis a XIX. század elejét kell tekintenünk. 1815-ben 19 céh volt a városban.

28 Az 1830-as évek végén a város kb. 15 ezer lakosából 1173 fő, az összlakosságnak közel 13%-a foglalkozott iparral. Az 1840. május 1-i tűzvész, amely csaknem az egész várost elpusztította, az ipar fejlődését is hosszú időre viszszavetette.

29 A céhekben dolgozó inasok összeírására először 1852-ben került sor. A magyar szabó és szűrszabó céhben 18, 12—16 éves inast alkalmaztak 3—-4 évre. A molnárcéhben 39 inas dolgozott, a tanulóidejük 3 év, az életkoruk 14—19 év volt. A takácscéhnek 21 inasa volt, 13—16 évesek, akiket 2—6 évre szegődtettek.

30 A bajai tanoncoktatásra vonatkozó első adatunk is 1852-ből való. Ekkor Bándl János tanár felajánlotta a városi tanácsnak, hogy vasárnaponként és az ünnepnapokon előadásokat tart a tanoncoknak, mégpedig teljesen ingyen.

31 A javaslatot a községtanács elfogadta, de azt kérte, hogy az előadásait két nyelven — németül és magyarul is — tartsa meg, mert sok tanonc nem beszél németül. Egyúttal utasította a céhbiztosokat, tegyenek meg mindent a céhgyűléseken annak érdekében, hogy a tanoncokat mestereik az iskola látogatására serkentsék, és ha kell, kényszerítsék. Az iskola felügyeletével Rajcsányi József tanácsnokot bízták meg, aki köteles volt rendszeresen ellenőrizni az előadásokat.

32 Bándl János 1853 júniusában adta be az első működési jelentését a tanácshoz. Ebben elmondta, hogy a kézműves növendékek részben a saját 23 Lemberger Ármin: A bajai helyi iparkiállítás kalauza. Baja, 1900. 52.1. 24 Borovszky i. m. II. k. 438.1. 25 Uo. 437.1. 20 Uo. 438.1. 27 Uo. 439.1. 28 Uo. 438.1. 29 BKmL. Bajai Ipartestület (a továbbiakban: ipt.) ir. 688/1930. 30 BKmL. Baja város Tanácsának iratai (a továbbiakban: tan. ir.) 1244/1852. 31 BKmL. Baja város tanácsközség- ülési jegyzökönyve (a továbbiakban: tanácsközségi jkv.) 1070/1852 32 Uo.