Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS - KEMÉNY JÁNOS A bajai szakmunkásképzés a felszabadulás előtt

kötelesek megjelenni. Csak az válhatott közülük legénnyé, aki bizonyságlevéllel igazolta kitöltött inaséveit és a rajziskolában eltöltött egy esztendős folyamatos óralátogatását. A legfontosabb intézkedése az volt, hog}

T kötelezővé tette az analfabéta tanoncok nemzeti iskolákban történő vasár- és ünnepnapi oktatását.

5 A XIX. század első évtizedei kisebb jelentőségűek voltak a hazai iparoktatásban, mint a XVIII. század vége. A rajziskolák, néhány tervezet és az 1806-ban kiadott második Ratio Educationis jellemzi ezt az időszakot.

6 E rendeletet, amely 1848-ig neghatározta közoktatásunkat, 1806 november 4-én küldte meg a helytartótanács Bács-Bodrog vármegyének.

7 1841- ben báró Mednyánszky Alajost, a tanulmányi bizottság elnökét a tanoncoktatásra vonatkozó új javaslatok elkészítésével bízta meg a helytartótanács, így született meg 1841—42-ben az ún. Sectio prima reformterv, amely megfogalmazta az ipariskolák létesítésének tervét.

8 A kancellária 1844-ben engedélyezte báró Mednyánszkynak az elemi és ipariskolák felállítására tett javaslatának megvalósítását.

9 1842- ben a Magyar Tudós Társaság közgyűlését megnyitó elnöki beszédében gróf Széchenyi István többek között ipartanodák és reáliskolák felállítását is sürgette.

10 A magyar ipar fellendülését szorgalmazta az 1842. június 5-én Kossuth Lajos javaslatára létrehozott Iparegyesület, amelyet ipari kiállítások szervezésével is megerősített. Kísérlete, a pesti mesterinas-iskola 1845-től 1847-ig működött.

11 A mesterinas-iskolák felállításával az volt az Iparegyesület célja, hogy ,,az iparososztály roppant számú sarjadéka az iskoláztatás révén javuljon és értelmesedjék".

12 A helytartótanács 4545/1846. számú rendelete a vasárnapi iskolák szervezését az egész ország területére kiterjedően előírta.

13 Az Iparegyesület az 1847. január 15-i választmányi ülésén kezdeményezte egy mesterinasok alkotásait bemutató kiállítás megnyitását.

14 Az első felelős magyar minisztérium is támogatta az ipari szakoktatási törekvéseket. Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi5 Csurka István: A debreceni államilag segélyezett községi iparostanonc-iskola története (1795—1909). Deb recen, 1910. 4—7.1. 6 Szterényi i. m. 49-50.1. 7 Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Bp. é. n. I. k. 413.1. 8 Víg Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. Bp. 1932. 143.1. 9 Dobo3 György: A debreceni iparoktatás története a XIX—XX. században. Debrecen, 1980. 10.1. 10 Vig i. m. 142.1. 11 Uo. 154. 1. 12 Uo. 157.1. 13 Szterényi i. m. 78—80. 1. 14 Uo. 125.1.