Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

kapott főiskolai végzettséget ? — vagy hogy hova helyezkedtek el az érettségizettek ? Általában 20—30 fiú kapott évenként érettségi bizonyítványt a gimnáziumtól.

48 A végzettek pályaválasztási szándékát csak 1926/27-től közlik az Értesítők. Ettől az évtől kezdve egészen 1932/33-mal bezárólag a végzetteknek majdnem fele (41—51%) papi, szerzetesi vagy szerzetes-tanári (azaz piarista) pályára ment, hiszen a tanítórend 1859-től 1934/35-ig Kecskemétre küldte a gimnáziumi tanulmányokat befejezni akaró jelöltjeit. Különben legtöbben a piarista iskolától is jogra kívántak jelentkezni (78), azután az orvosi karra (62), majd katonai pályán akartak érvényesülni (60), s csak ezután következett a különféle mérnöki hivatások iránti érdeklődés (46). A pedagógus (tanítói, tanári) foglalkozás is keresett volt, de kb. a tisztviselői állásokra is annyian pályáztak (34). Ezek után még a mezőgazdasági jellegű pályák, foglalkozások iránt mutatkozott kereslet (9), s már nagyon kevesen (és csak 1936 után) ambicionálták az ipari, kereskedelmi és közgazdasági pályákat (6—7). Öt évenként a következő volt a pályaválasztás terve a piarista gimnáziumban a sikerrel érettségizetteknél (16. táblázat) : 16. táblázat A Kegyest, rendi Gimnáziumban érettségizettek tervezett pályaválasztása Tanév Az érettségizettek közül össz. Tanév papi szerz. tanár '3> o "** orvosi gyógysz. katonai ménöki pedagógus tisztviselői mezőgazd. ipari 1 cS B ő össz. pályára készült össz. 1926/27 2 9 1 3 1 1 2 5 24 1930/31 2 13 5 6 1 — 2 29 1935/36 1 13 1 2 1 2 5 — 1 — 26 1937/38 3 1 5 3 6 5 4 2 1 2 1 — 33 1940/41 — 3 5 8 10 — — 3 — — 1 3 33 Látva e statisztikai kimutatást, megjegyzendő, hogy Szandtner Pál szerint is — aki megközelítőleg országosan vizsgálta az érettségizők pályaválasztását, — a húszas évek végén és a harmincas évek legelején a fiú-maturansok pályaválasztása a kereskedői, a vasúti, a posta- és magántisztviselői pályákon kívül elsősorban a tanítói, a jegyzői, a jogi, az orvosi és a katonai 48 30 fölé csak akkor emelkedett az évenként sikerrel érettségizők száma, amikor pótérettségikről is hírt adnak a Kegyest, rendi Gimnázium Értesítői 1920/21-tői 1927/28-ig, illetve 1931-ben és 1932-ben. A gimnáziumi tanulmányokat záró „rendes érettségin" ritkán és alig haladta túl a harmincat az érettségizettek száma.