Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között

iskolák arányára figyelünk. A kereskedelmi fiúiskolával együttvéve a gimnáziumok iparos-kereskedő-közlekedési dolgozóinak számát — az egykori népszámlálási összeírás elvei szerint —a következő arányt kapjuk: városi % középisk. % 1930/31-ben 23,5 : 30,6 1930/31-ben a gimnáziumokban ti. 17,2, 1940/41-ben 19,5 volt a kisiparos, kiskereskedő és közlekedési kisvállalkozók szüleinek százaléka. Fontos hangsúlyoznunk ismételten, hogy a 30,6% az ipari, kereskedelmi és közlekedési segédszemélyzet és tisztviselők fiait együtt veszi az ipar-kereskedő foglalkozású szülők tanulóival, ahogy a 23,5 városi százalék is a népesség százalékában az ip.-ker.-közi. népességet a munkás és tisztviselő dolgozókkal együtt nézi; márpedig az lenne mérvadó, ha mi csak a kisvállalkozók népességét hasonlítanánk össze a kisiparos, kiskereskedő s közlekedéssel foglalkozó szülők tanulóinak a százalékával, akiknek a fiai 1930/31-ben csak 17,1 %-ban jártak Kecskeméten középfokii iskolába. IV. Már az idézett arányokból is kikövetkeztethető, hogy az ellenforradalmi iskolapolitika elsősorban a középosztály, a polgárság taníttatását biztosította gimnáziumi szinten. Mi ugyan eddig csupán a kisiparos és kiskereskedő rétegnek, tehát a középosztály alsóbb rétegének a megugrott számarányát láttattuk a piarista iskola társadalmi vonzáskörének vizsgálatánál, pedig valójában a par excellence középosztályt, az értelmiséget a tisztviselői és „szabadfoglalkozásos" elemek adták, — a gimnáziumi statisztikák foglalkozásfajtáinak felsorolásával élve: a gazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési tisztviselők, a köztisztviselő hivatali alkalmazottak, magántisztviselők, a szabadfoglalkozású értelmiségiek (mérnökök, vegyészek, orvosok, ügyvédek, tanárok, tanítók, papok), a katona- s csendőrtisztek, altisztek, valamint e foglalkozások nyugállományba került dolgozói.

38 A gimnáziumok főleg a polgári intelligencia e változatos egzisztenciával és keresettel rendelkezők gyermekeit fogadták be az itt következő statisztika tanúsága szerint is (12. táblázat, lásd 341. o.). A piarista gimnázium statisztikai kimutatásait sorravéve tehát — évenként is! — elsősorban a köztisztviselők, a tanítók, tanárok, papok és „más értelmiségiek" (orvosok, ügyvédek, közjegyzők, gyógyszerészek stb.) fiait találjuk az iskola tanulói közt. 1930-tól félszáznál több köztisztviselő fia járt piarista gimnáziumba Kecskeméten, a nyugdíjas értelmiségiekkel együtt olykor a 80—90-et is megközelítette számuk. Százalékosan 1920-tól 1931/32-ig az 50% alatt voltak, 1932/33-tól 50,8—58,5%-ig szaporodtak. 38 Az árvaházi tanulókat is az értelmiségi származású kategóriába soroltuk, mert Kecskeméten tanítói árvaház volt.