Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KOVÁCS LÁSZLÓ A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között
A kecskeméti piarista gimnázium tanulóinak társadalmi hovatartozása a két világháború között KOVÁCS LÁSZLÓ Kecskemét városnak több nagy múltú iskolája van. Ezeknek a történetét monografikusán alig írták meg, társadalmi és kulturális jelentőségüket is csak alkalmilag és hézagosan méltatták ; az iskolák értesítői, évkönyvei csak röviden összegezték múltjuk eseményeit. 1 Alig esett szó még arról, hogy ezek az intézmények honnan, melyik társadalmi rétegből vették fel leginkább tanítványaikat, s az ott végzett diákok hatékonyan befolyást gyakoroltak-e a társadalom mobilitására a városban. Mi most csak a Kecskeméti Kegyestanítórendi (Piarista) Róm. Kat. Gimnáziumnak a társadalmi vonzáskörét kívánjuk vizsgálni a két világháború közt. Tesszük ezt főleg azért, mert egyrészt a nagy múlttal és sok tanulóval dolgozó iskola nevelése is hatással lehetett a helyi társadalmi életre, a társadalmi „közérzetre" mind progresszív, mind regresszív irányban, másrészt mai fejlődésünk, kétségtelen, az előző időszak örökségét kellett, hogy átvegye, átértékelje, — illetve részben az örökhagyók és az örökséghordozók lettek mai társadalmunk munkásaivá. Végül a Horthy-korszaknak ilyen elemzése hiányt is pótol századunk nevelés-szociológiai összképének kialakításában. Sajnálatos, hogy eredményeinket nem áll módunkban más városok iskoláinak társadalmi vonzáskörével összehasonlítani, hiszen ilyen szempontú kutatásokat ezideig alig végeztek. 2 Ugyanakkor más kecskeméti iskolák társadalmi vonzásának vizsgálatába 1 Tárgyalt időszakunkra vonatkozólag — a teljesség igénye nélkül — az alábbi történeti összefoglalásokat ismerjük: Balanyi György, Bíró Imre, Bíró Vencel, Tomek Vince: A magyar piarista rendtartomány történetének áttekintése megalakulásától napjainkig (Emlékkönyv a Magyar Pirista Rendtartomány háromszáz éves jubileumára Bp. 1943. 25—388. 1.); Iskolánk története (A Kecskeméti Kegyestanítórendi Róm. kat. Gimnázium Évkönyve 1941/42. 35—39.1.) — Iskolánk múltja (A Kecskeméti Református gr. Tisza István Gimnázium Évkönyve 1941/42. 46—49. 1.) — Az intézet múltja (A Kecskeméti M. Kir. Áll. Katona József Gimnázium, Reáliskola Évkönyve 1940/41 3—5. 1. és ua. Értesítő 1925/26. 5—9. 1.) — Az Iskola múltja (A Kecskeméti M. Kir. Áll. Mezőgazdasági Középiskola Évkönyve 1942/43. 5—10. 1.) — Hajnóczy Iván: Iskolánk negyedszázada (A Kecskeméti Felsőkereskedelmi Fiúiskola története. Ua. Értesítő 1934/35. 3—11. 1.) — A 400 éves Kecskeméti Katona József Gimnázium. Kecskemét, 1964. 2 Haszonnal tanulmányoztuk a Csikós M., Geréb Gy. és Berecki S. : A szegedi gimnáziumok növendékei 1930—1940 között c. kismonogfrafiát, amely három szegedi fiúgimnázium szociális összetételéről ad felmérést (Csongrád megyei Füzetek, Szeged, 1953.), valamint Végh Lászlóné és Boldizsár Lajos tanulmányait (A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Békéscsaba. 1980. 115—169, 514—519.1.) 21 Bács-Kiskun megye múltjából V. 321