Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

mekdal-versenyek az önképzést és a hivatástudat elmélyítését szolgálják. A KISZ-szervezet önálló intézeti lapja kezdetben az Űj Ember Kovácsa, majd Intézeti Híradó, az utóbbi években pedig Húszévesek címmel jelent meg. Az időszakos kiadványt nemcsak a hallgatók, de az intézet dolgozói is érdeklődéssel olvassák. A KISZ fontos szerepet tölt be az intézet és város kulturális életében. A képzőben megtartott irodaimi és zenei esteken túl a város minden jelentős rendezvényén, emléküléseken, évfordulókon, társadalmi események megünneplésén szerepel a KISZ irodalmi színpada, az énekkar, a tánccsoport, a bábcsoport. —A sportéletben is jelentős munka folyik; a röplabda-, kézilabda-, kosárlabda- és tornaszakosztály jó eredményeket ért el a megyei és országos versenyeken. 1977-ben az intézeti ifjúsági szervezet —az eredményes munka elismeréséül — a „KISZ Központi Bizottságának kiváló KISZ-szervezet zászlója" kitüntetést kapta. A hallgatói önkormányzat hatékonyabb működését segítő módszerek kidolgozására és alkalmazására az intézet mindvégig nagy gondot fordított, főleg a vezetők kiválasztása, a csoportok szervezésének pedagógiai szempontjai, valamint a csoport és a vezető viszonya vonatkozásában. Az óvónői egyéniség kialakulását meghatározó tényezők ilyen jellegű szociálpszichológiai vizsgálata, annak eredménye, a képzés hatékonyabbá tétele szempontjából érdekelte a KISZ-t, és a nevelőtestületet egyaránt. Az ifjúsági parlament megszervezésére az intézetben először 1974. májusában került sor. Az egész hallgatóság előtt adtak számot a vezetők az intézeti munkáról, az eredményekről, a gondokról, különös tekintettel az ifjúsági törvény helyi végrehajtására. A parlament a legszélesebb hallgatói véleménynyilvánítás és alkotó javaslattétel fórumává vált. A második ifjúsági parlament 1976. októberében, a harmadik 1978. novemberében részletesen elemezte az intézeti oktató-nevelő munka szervezeti és tartalmi kérdéseit. Ez utóbbi ifjúsági parlament tézisei megállapították: „Világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés terén mind az oktatói kar, mind a hallgatóság számos területen előbbre lépett, elsősorban a tanórai munkánál, de a tanórán kívüli tevékenységeknél is. . . . de jelentős számú a közömbös, túlzottan a szórakozásnak élő, csak a jogaikat érvényesítő, a követelményekről megfeledkező hallgató."

70 Az intézetben a különböző szervezeti egységek — kollégium, KISZalapszervezetek, ifjúsági klub, szakcsoportok — már kezdettől fogva intenzív kulturális nevelőmunkát fejtettek ki. Ennek a tevékenységnek 70 Húszévesek, az óvónőképző KISZ-bizottságának lapja, 1978. novemberi sz., 5. 1.