Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

vált, hogy az óvónő csak akkor töltheti be igazán hivatását, ha műveltségével, szakmai munkájával a társadalom előtt is tekintélyt tud szerezni. A 17 éves korban oklevelet szerzett lányok sem a szükséges élettapasztalattal, sem a megfelelő politikai tájékozottsággal nem rendelkezhettek. Mindezen szempontok mérlegelése után 1956. elején a minisztérium széles körű szakértő bizottságot szervezett az óvónő- és tanítóképzés reformjával kapcsolatos elvi kérdések megvitatására; a tantervi és óratervi javaslatokat pedig egy szűkebb szakbizottság készítette. Ezeket a tervezeteket a pedagógiai sajtó hasábjain vitára bocsátották, majd a vita anyagát felhasználva végleges formában dolgozták ki a dokumentumokat. Az óvónők és tanítók akadémiai képzésének tervezete hangsúlyozza: ,,Az elgondolás középpontjában olyan intézetek létesítése áll, amelyek a hazai képzés hagyományait és értékeit megőrizve, tudományosan megalapozott pedagógiai tudást nyújtanak növendékeinknek, és egyben alkalmasak arra, hogy megalapozzák a nevelő személyiség kifejlődését, felébresszék az önképzés és önnevelés vágyát."

53 A felsőoktatási reform első eredményeként több évtizedes társadalmi igény kielégítésére 1959. szeptemberében három új rendszerű, érettségire épülő óvónőképző nyitotta meg kapuit hazánkban. Az 1958. évi 26. számú törvényerejű rendelet megszüntette a középfokú óvónőképzést, és helyette — Európa számos országát megelőzve — főiskolai jellegű két évfolyamú óvónőképző jött létre Kecskeméten, Szarvason és Sopronban. Ezzel a magj-ar óvónőképzés történetében új korszak kezdődött. Többen megállapították: az általános iskola létrejötte óta a magyar oktatásügy egyik legjelentősebb eseménye az óvónő- és tanítóképzés felső fokra emelése. Jelentőségét az a felismerés adja meg, hogy a fiatalabb gyermekek nevelése nem kevesebb, hanem talán még több pedagógiai tudást, műveltséget igényel, mint a nagyobbaké. így az óvónő és a tanító műveltsége nem maradhat el a többi pedagógus műveltsége mögött. Megalakulás és szervezeti fejlődés A felsőfokú óvónőképzésnek nem voltak előzményei, a szervezeti struktúrát, az oktató és nevelő munka rendjét, stílusát nagyrészt önerőből kellett kialakítani. A felsőfokú óvónőképző intézet Kecskeméten a középfokú tanítóképző helyén, annak épületeiben jött létre. Népi államunk jelentős anyagi áldo53 Az óvónők és tanítók akadémiai képzésének tervezete, 1957. 45.