Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

elő, hanem részletesen kifejtette nézeteit az oktató-nevelő munka eredményesebb végzésérői. A kiváló művelődéspolitikus és az elméleti pedagógia jeles művelője ebben az időben már túljutott a Herbart—Ziller-féle német pedagógiai irányzaton. Művelődéspolitikai rendszerét 1921-ben Nemzetnevelés című művében fejtette ki.

30 Szerinte az egész nemzet fejlődése érdekében gyökeres köznevelési reformra van szükség: az iskolázást általánossá és ingyenessé kell tenni. Ez a demokratikus művelődéspolitikai program azonban az imperializmus időszakában már nem nevezhető időszerűnek és reálisnak. De Imre Sándor művelődéspolitikai elveit számtalan cikkben és fáradhatatlan egyéb pedagógiai munkásságával terjesztette. Ilyen tekintetben jó talajra talált a kecskeméti református tanítónőképzőben is, ahol nemcsak a tanárok pedagógiai munkásságát igyekezett a nemzetnevelés koncepciója szerint irányítani, hanem gyakran tartott előadásokat a növendékeknek és a szülőknek is. Imre Sándor pedagógiai hatása nyomán és a haladó szellemű tanárok kezdeményezésére a 40-es évek elején a tanulók gyermekpszichológiai ismereteinek bővítésére és nevelői eljárásaik tudatosítása céljából heti 1 órában bevezették a nevelési szemináriumot. Ezeken az órákon a növendékek megismerkedtek Nagy László, Ranschurg Pál, Éltes Mátyás, Kenyeres Elemér és a magyar gyermektanulmányozás, valamint a reformpedagógia többi úttörőjének munkásságával. Öllős Sarolta igazgató, Dr. Viktor Gabriella pedagógia szakos tanár és Magyar Ilona, a gyakorló iskola vezetője 1931 októberében több napon át tanulmányozta a fővárosban a reformpedagógia intézményeit. Ellátogattak Domokos Lászlóné Új Iskolájába és Nemesné Müller Márta Családi Iskolájába.

31 Az Új Iskolában főleg a tanulók érdeklődésének fokozott figyelembe vétele, az oktatási módszereknek a gyermek fejlettségéhez való alkalmazása és a tevékenység elvének érvényesítése ragadta meg a látogatók figyelmét. A Családi Iskolában nyert tapasztalatokat a gyakorló iskola munkájában a játék, munka és az oktatás szorosabb összekapcsolásával, valamint a gyermekek közösségi magatartásának fejlesztésével igyekeztek érvényre juttatni. A minisztérium 1937-ben a tanítóképző intézetekbe a III—IV—V. osztályba bevezette a tanítói hivatásra nevelés óráit. A tanév végén a testület megvitatta az új „tantárgy" bevezetésének tapasztalatait és megállapította, hogy a feldolgozandó szemelvényanyag kevéssé alkalmas a növendékek hivatástudatának fejlesztésére és általában véve a foglalkozások csak csekély mértékben érték el a kívánt célt. A nevelőtestület határozatot hozott a tanítói hivatás óráinak tartalmasabbá és hatékonyabbá tételére. A további években ezeken az órákon a tanárok a már működő volt növen30 RAVASZ—FELKAI—BELLÉR—SIMON, 1900. 133. 31 Kecskeméti ref. tanítónőképző értesítője 1931—32. 13. 18* 275