Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

némi Herbart—Ziller hatással. Ennek megfelelően a képzés rendszerében inkább a nevelés túlsúlya érezhető, mint az oktatásé. Engedelmességre, tiszteletre, munkára nevelték a tanulókat, hogy mint „kis apostolok" helyt tudjanak állni a tanyai iskolák nehéz viszonyai között. A tanári értekezletek is többnyire a tanulók magaviseletével és szorgalmával foglalkoztak. A nevelők itt számoltak be a kölcsönös óralátogatásokon szerzett tapasztalataikról, itt vitatták meg a tanterv végrehajtásának és a rendtartás alkalmazásának módszereit. Minden bizonnyal megfelelt a valóságnak Molnár Oszkár főigazgató megállapítása, ki 1935. áprilisában háromnapos iskolalátogatása után készített jegyzőkönyvben a nevelő munka lényegét így foglalta össze: „Az intézetben jó a fegyelem, s ezt a tanári testület nem erőszakos eszközökkel, hanem a jó tanítással, a szeretetteljes bánásmóddal s az ifjúság ügyes-bajos dolgaival való folytonos törődéssel éri el".

26 Mindkét képzőhöz internátus is kapcsolódott. Az internátus nevelő munkájában közvetve részt vett az egész tanári kar, de közvetlenül ezt a tevékenységet az internátus nevelő testülete végezte. Az internátusi tanulók napirendje így alakult a húszas évek végén az angolkisasszonyok intézetében: 6 órakor felkelés, fél 7 órakor misehallgatás, utána reggelizés, ágyazás, fél óra tanulás. 8 órától l-ig iskolai foglalkozás; azután ebéd, 1 órás séta, zongoragyakorlás, szabad óra az uzsonna után, majd 2 óra tanulás, 7 órakor vacsora, 8-kor esti ima, mosakodás, 9-kor ágyban kellett lenniök. Levelet minden szombaton délután írhattak a tanulók. Kimenő minden hónap második vasain apján volt, de csak a szülők által megengedett családhoz és kísérővel. Látogatókat a hónap 4. vasárnapján fogadhattak.

27 Színházba, moziba, estélyekre, hangversenyre, étterembe nem mehettek az igazgató engedélye nélkül. Kötelező volt az egyenruha viselése. A szoknya térden alul ért és csak hosszú ujjú blúzt hordhattak a növendékek. Fekete cipő és fekete harisnya volt a kötelező; színes cipő és színes selyemharisnya hordását tiltotta a szabályzat. A református tanítónőképző Szarvas utcai és Kenderessy utcai internátusában kissé kötetlenebb időbeosztással éltek a tanulók. Ebéd után 2 órakor tértek vissza a növendékek az iskolából az internátusba. A délután nagy részét tanulással, zongora-gyakorlással és kézimunkával töltötték; kötelező tanulás 5-től 7-ig. Vacsora után ismét tanulás következett, de 9 órakor már ágyban kellett lenni. A fegyelmi szabályzat a diákok szabad idejének eltöltését is körülhatárolta: „A növendékek az igazgató engedélye nélkül sem az intézetben, sem máshol gyűlést nem tarthatnak, az intézet körén kívül alakult egyesületnek, társulatnak tagjai nem lehetnek. Színi20 BKmL VIII. 83. Tanítónőképzős iratok 412/1935. 27 Kecskeméti rk. tanítónőképző értesítője 1928—29. 10. 18 Bács-Kiskun megye múltjából V. 273