Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története
világot festegette; 1928-ban képeivel részt vett a vidéki művészeknek a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításán. 22 Szépirodalmi munkái, elbeszélései, először az Urambátyám című élclapban jelentek meg —, ugyanitt közölték karikatúráit is. Sokan olvasták Kis Gábor problémája és a Tanyai emberek című novelláskötetét. A nevelő munka A két háború közötti időszak nacionalista — soviniszta társadalmi légkörében a nevelőmunka középpontjában a hazafias és a vallásos nevelés állt, melynek folyamatában főleg az érzelmi életre kívántak hatni. Iskola és társadalom mindenkor egymást befolyásoló tényezők; a társadalmi környezet tartalmi elemei beépülnek az iskola szervezetébe, tananyagába, bizonyos mértékben nevelési és oktatási módszereibe is. Ezért alig csodálkozhatunk például azon, hogy az 1920—21. tanév végén az írásbeli képesítő vizsga pedagógiai tétele: Hogyan állítsa be a tanítónő a népiskola egyes tantárgyait az irredentizmus szolgálatába ? A társadalmi és gazdasági fordulók természetesen jelentős hatást gyakoroltak az iskolák életére. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a külső tényezők, valamint a tantervek és a tankönyvek hatása mellett a belső erjedés szintén jelentős mértékben formálta az intézményeik arculatát. A kecskeméti tanítónőképzők pedagógiai munkáját —- mint abban az időben hazánkban a többi tanügyi intézményét is — felszabadulásig a reakciós kormányzat művelődéspolitikája determinálta, melyben a vallásos és nemzeti nevelés a rendszer szellemi fegyvertárának fontos eszközét képezte. Az objektív körülményeket méltányolva meg kell azonban állapítanunk, hogy a képzők, a gondos pedagógiai munka műhelyei, többségükben hivatásuk magaslatán álló tanítókat képeztek, akik a dolgozó magyar nép gyermekeit hivatástudattól áthatva mint a ,,nemzet napszámosai" fáradhatatlanul, nagy szakmai hozzáértéssel nevelték. A tanítóság ebben az időben is a nép kulturális felemelkedésének önzetlen és demokratikus képviselője; a népért élt és az szívébe zárta. A valláserkölcsi és hazafias nevelés szolgálatában állott az intézetek életének minden megnyilvánulása, a tanítási órák, az internátusi élet közössége is. Az oktatás folyamatában a humán tárgyakat és az absztrakt tudományokat általában úgy tanították, hogy a tények világából csak kiszakított részleteket, illetve csak sajátos összefüggéseket ismertettek. Az ural-