Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - KRAJCSOVSZKI JÓZSEF —KRAJNYÁK NÁNDOR A kecskeméti pedagógusképzés története

is — megkezdődött a tanítóképző intézeteknek líceumokká való átszerve zése. A református tanítóképző fenntartó testülete elhatározta, hogy a meglevő leánygimnáziumának alsó négy osztályából és a majd kifejlődő leánylíceumból nyolcosztályos nőne velő intézetet létesít. Az összevont leánygimnázium és líceum az 1940—41. tanévtől kezdve Református Nőnevelő Intézet néven működött Öllős Sarolta igazgató irányításával, aki egyben a tanítónőképzőt is vezette. Helyettese Gabala Ibolya lett, aki egyben önállóan igazgatta a leánygimnáziumot, melynek felső osztályai fokozatosan megszűntek. A másik képző felvette a Római Katolikus Tanítónőképző és Leánylíceum nevet. Érdemes áttekinteni a két intézet tanulólétszámának változásait (1. táblázat) az alakulástól 1944-ig. A létszámadatok sajátosan mutatják mindazokat a változásokat, amelyekről fentebb szóltunk: az intézetek elhelyezésével kapcsolatos iskolai helyiségek alakulását, valamint a tanügyigazgatási rendelkezések nyomán végrehajtott szervezeti változásokat. A táblázat adatai már tükrözik a „dolgozó nő" társadalmi igényét és ilyen tekintetben a pedagóguspálya előtérbe kerülését is. A Kaszap utcai képző épületeinek többségét 1944. áprilisában katonai kórház céljaira foglalta le a hatóság. így a tanévet korán kellett befejezni Ősszel pedig csak néhány tanulóval kezdődhetett meg magánházakban az oktatás ; október végén a háborús események miatt ezt is be kellett szüntetni. Az oktató munka Az 1918—19. tanévben a forradalmi események és a hideg tél, valamint az élelmezési nehézségek miatt csak mintegy 150 napig folyt a tanítás mindkét intézetben. A tananyagot összevonták, az írásbeli dolgozatok számát csökkentették a tanárok. Az oktatás az 1911. évi tanítóképző intézeti tanterv és utasítás szerint folyt. Ezek az alapdokumentumok az 1905-ben kiadott népiskolai tanterv követelményeihez alkalmazták a pedagógusképzés rendszerét, és a pedagógiai tárgyaknak biztosítottak elsőbbséget a közismereti tárgyakkal szemben. A túlterhelést ez a tanterv sem tudta felszámolni; mind a négy osztályban heti 36 lett az óraszám. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság számos rendelettel szabályozta az oktató és nevelő munka tartalmát és szervezetét : ezeket a rendelkezéseket — feltehetően világnézeti megfontolásból — azonban az intézetek alig hajtották végre. Az ellenforradalmi kultuszkormányzat a kép-