Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS - BÁRTH JÁNOS—BÁRTHNÉ BERHIDAI ÁGNES Fejezetek a kalocsai tanítóképző történetéből

sorra.

45 Fontos szerep jutott a pedagógiai tárgyaknak és a hittannak. Bár korábban az 1856/57-es tanévre vonatkoztatva, de valószínűleg hosszabb érvénnyel is, a tárgyak sorrendjét, ahol lehetett, olyképpen határozta meg a tanrend szerkesztője, hogy ,,az egymásba vágó tárgyak két egymásra következő tanórában vétetnek elő, miszerint a tanítás siker összefüggésbe hozatván sikerült egészet képezzen." így az elemi osztályok látogatását a nevelés és a tanítás körébe vágó értekezletek, ezeket a tankönyvek kezelése követi.

46 Természetesen a tanítási terv belső rendjét befolyásolták olyan tényezők is, mint a mellékállásban tanító tanárok fő elfoglaltságának időpontja. Az első években pl. e tanárok órái a tanítóképzőben általában a délutáni órákra estek. Már a közölt órarendben is csütörtökön csak orgonálás volt a növendékek programja, és az is csak három órán át. Az 1864/65. évi órarendből látjuk, hogy a csütörtök tanítási szünnap. Ugyanerről vall az 1864/65. évi napirend is. Az iskolai év október 1-én kezdődött, és június 30-án fejeződött be. Két félévből állt. A tanítás magyar nyelven folyt. Ez a XIX. század második felében nem volt teljesen gond nélkül való állapot, hiszen a tanítóképző tanulóinak jelentós része bácskai német anyanyelvű, kisebb százalékban bunyevác an}

r

anyelvű fiatalokból került ki. Előfordult, hogy ezek a növendékek az első félévben még törték a magyar nyelvet.

47 A tanítóképző fennállásának első éveiben, lévén önkényuralom, az anyakönyveket németül kellett kiállítani, és a helytartóság is németül kívánta a jelentéseket. Az igazgatóság e rendelkezésnek eleget tett, de a fölterjesztések magyar nyelvű változatát is megőrizte. A német nyelvű anyakönyveket később az irattárba helyezték, és Mennyei József igazgató ezeket az adatokat egy új magyar nyelvű anyakönyvbe vezette át. A tanulók nagy többsége római katolikus volt. Elvétve akadt egy-egy református. Az első évtizedekben viszonylag szép számmal fordultak elo zsidó növendékek is. A tanítóképzőben mindig, következésképp ebben az időben is fölöttébb nagy gondot fordítottak a növendékek vallásos nevelésére. Ezt szolgálta a sok hittanóra, az egyházzenei képzés, a vallásos népénekek rendszeres, kö45 Ez volt a helyzet a hároméves képzés bevezetéséig, 1870-ig. Ekkor az alábbi tárgyakat oktatták: hit- és erkölcstan, nevelési és oktatási módszertan, magyar nyelv, német nyelv, számtan, mértan, földrajz, történelem, alkotmánytan, természetrajz, természet- ез vegytan, gazdasági és kertészeti gyakorlatok, ének és zene, rajz és szépírás, testgyakorlás. Lásd. 16. jegyzet. 25. 46 Lásd: a 41. sz. jegyzet. 47 Német nyelvtanítás állandóan volt, sőt a tanárok is tudtak németül. Az „illír" nyelv tanítása 1883-ban lett bevett dolog a kalocsai tanítóképzőben. A négyévfolyamossá vált iskolában ekkor Petrovácz József tanította heti 4 órában. Lásd. 16. jegyzet. 34. 16 Bács-Kiskun megye múltjából V. 241