Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

az igazolása zavartalanul folyt le. A hivatal kölcsön kért bútorokkal volt hiányosan felszerelve, ezért a tanfelügyelő szükséges bútorokat kért felettes szerveitől, hogy végleges helyére költözhessek. A bajai tanfelügyelőség 1945. március végén átfogó jelentést küldött a tankerületi főigazgatónak népoktatási kerülete állapotáról. Jelentette, hogy Baján sok a menekült állami tanító. Ebből következett az is, hogy a tanfelügyelőség személyzete 14 főre duzzadt. Népoktatási kerületének 27 helységében 84 iskolaegység működött, ebből 23 állami (köztük 2 községi, 1 közalapítványi) és 61 egyházi (59 r. kat., 1 réf., 1 gör. kel.) iskola. A tanítók száma 400 volt és ebből állami tanító 210, egyházi tanító 190. A tanítók számarányánál figyelembe kell venni, hogy a r. kat. népiskolákban is számos kisegítő állami tanító működött, s hogy a menekültek is növelték az állami tanítók számát.

28 A felszabadulás után a Bács-Bodrog megyei tantestületekben is megindult a demokratizálódási folyamat, amely végül is eredményezte, hog}

7, a tantestületekben néppel érző és a nép gyermekeit szocialista tudattal nevelő tanítók foglalták el helyeiket. Ezt a célt szolgálta többek között a pedagógus szakszervezetek megalakulása, amely viszonylag hamar mozgósította a népiskolai tanítókat saját érdekeik megvédésére. A létszámcsökkentő eljárások idején a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének bácsalmási csoportja rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy megvizsgálja a járás 12 B-listázott állami tanítójának ügyét. Ugyanis a Baján működő 47. sz. B-lista bizottságban a Szakszervezeti Tanács képviselője az elbocsátandó tanítókról kész névsort kapott és ennek alapján döntött a bizottság. A bácsalmási járás tanítóinak az volt az álláspontja, hogy sorsukról ne nélkülük döntsenek. A szakszervezeti közgyűlés kérte a minisztériumot és a Szakszervezeti Tanácsot, hogy a név szerint felsorolt 12 állami tanító közül hetet helyezzenek vissza állásukba, egyet nyugdíjazzanak, egynek az ügyét vizsgálják felül, háromnak a B-listázásába a szakszervezet belenj^ugodott.

29 Zalavári Ferenc baja-szentistváni r. kat. tanítónak körzeti iskolafelügyelővé való kinevezését a helyi egyházi szerv és a kalocsai egyházi főhatóság ellenezte. A bajai munkáspártok viszont Zalavárit támogatták, hogy a népoktatásban irányító szerepet kapjon. Ugyanis Grősz József kalocsai érsek arról értesült, hogy Zalavári tanító az egyházi iskolák államosításával kapcsolatban tevékenykedik. Végül a tanfelügyelőség is olyan álláspontot foglalt el, 28 A következő helységekben voltak állami népiskolák: Baján 8, Csikérián 1, Garán (györgypusztai, községi) 1, Katymáron (roglaticai) 1, Kelebián 4, Madarason 1, Mélykúton (közalapítványi) 1, Nagybaraeskán (községi) 1, Tompán 5. 29 Pécsi Tankerületi Főigazgatóság iratai, 179/1940—47. sz.