Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

A) Kisebbségi tanítási nyelvű iskola, amelyben a magyar nyelv rendes, kötelező tantárgy, azonban az összes többi tárgyat a kisebbség nyelvén kell tanítani. B) Vegyes tanítási nyelvű iskola. Ennél a típusnál a kisebbségi nyelvet, a természetrajzot, vegytant, gazdaságtant, rajzot, kézimunkát a nemzetiségi anyanyelven kell tanítani. A magyar nyelv, földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás tanítása magyarul történik. A beszedés értelemgyakorlatot, az írást és olvasást ,számtant, éneket a kisebbségi nyelven és magyarul tanítják. C) Magyar tanítási nyelvű iskola, amelyben a kisebbségi anyanyelv rendes, kötelező tárgy. Az írás és olvasás tanítása magyar és kisebbségi nyelven történik, de az összes többi tantárgyat magyar nyelven tanítják. Ez a hármas nemzetiségi oktatási rendszer volt érvényben több mint egy évtizeden keresztül, pontosabban 1935-ig. Ali 000/1935. M. E. sz. rendelet egységes kisebbségi oktatási rendszert vezetett be, miszerint az anyanyelv, szülőföld ismeret, számtan, természettan, vegytan, természetrajz, gazdaságtan, egészségtan, rajz, kézimunka tanítása a kisebbségi anyanyelven történt. A magyar nyelvet, földrajzot, történelmet, polgári jogokot és kötelességeket, éneket magyarul kellett tanítani. Mivel ezt az intézkedést a rendelet 3. §-a foglalta magában, egyszerűen „3. §-os rendszer"-nek is nevezték. Miután a rendelet úgy intézkedett, hogy ezt az oktatási rendszert kell bevezetni az összes kisebbségi népiskolákban, ezt alkalmazták a magyar nyelvű oktatási rendszer (C típus) helyett is, bár inkább a korábbi B) típushoz hasonlított. Az egységes kisebbségi oktatási rendszer bevezetéséhez elegendő volt, ha legalább húsz kisebbségi nyelvű tanköteles szülője kérte. Amint országunkra a német fasiszta nyomás tovább erősödött, a kormány kibocsátotta a 700/1941. M. E. sz. rendeletet, amelynek értelmében azokat a tárgyakat is a kisebbségi nyelven kellett tanítani, amelyeket eddig magyarul oktattak. E rendelet már az 1940 nyarán Bécsben létrejött magyar— német kisebbségi megállapodás hatása alatt készült és a magyarországi németek Volksbund szervezetének szelleme érvényesült benne. A bécsi megállapodás szerint a német nyelvű iskolákba beírathatta gyermekét minden olyan szülő, aki magát a német népicsoporthoz tartozónak vallotta, illetve a Volksbund vezetősége népi németnek elismerte. Űgy értelmezték, hogy a német nyelvű iskolák a Magyarországi Németek Szövetségének tulajdonai. Tehát népi német iskoláknak tekintették, amelyeknek jogi fenntartója a Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn), vagy a Magyarországi Német Népcsoport Iskolai Alapítványa (Schulstiftung der Deutschen Volksgruppe in Ungarn),