Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

veszeti iskolát szakoklevéllel végzettek képesítése a polgáriiskolai tanárok képesítésével egyenlő. Az alkalmazandó tanerők lehetőleg magasabb képesítésűek legyenek, és meg kell állapítani az ellátandó tárgykört a heti óraszámmal együtt. Baja város törvényhatósága a három állás tárgykörét, kötelező óraszámát és javadalmazását a következő módon állapította meg: 1. Főhivatású fémipari szakcsoport tárgyköre a szakrajz, szerkezettan, fémipari technológia, heti 24 óraszámban. Tanítójául három évi szakgyakorlattal rendelkező gépészmérnök alkalmazható. Fizetés és előmenetel szempontjából olyan elbírálásban részesül, mint a nem állami középiskolai tanárok. 2. Főhivatású faipari szakcsoport tárgyköre a faipari szakrajz és szerkezettan, faipari technológia, heti 24 óraszámban. Tanítójául az iparművészeti iskola belsőépítészeti osztályán végzett olyan egyén alkalmazható, akinek legalább három évi gyakorlata van. Fizetése és előmenetele a nem állami polgáriiskolai tanárokéval egyenlő. 3. Főhivatású ruházati ipari szakcsoport tárgyköre főként a szabóés bőripari szakrajz és szerkezettan és ezek technológiája, heti 24 óraszámban. Az állás elemi iskolai tanítóval töltendő be, aki elvégezte, vagy elvégzi a kötelező szakrajz tanfolyamot. A szabályszerűen meghirdetett három főhivatású állásra jelentkezett pályázók közül az első állásra egy gépészmérnököt, a másodikra egy iparművészt választottak meg, a harmadikra való választást pedig elhalasztották, mivel nem jelentkezett megfelelő pályázó.

13 A harmadik számú főhivatású állásra ugyanis szintén férfi tanerőt akartak választani, de a másodszori pályázati hirdetésre is csak női pályázó jelentkezett, aki viszont a bajai iparostanonc iskolánál már kilenc éve tanított és ruházati szakrajz tanfolyamot végzett tanítónő volt. Végül is őt választotta meg a város harmadik főhivatású tanítóvá, miután megválasztását az iparoktatási főigazgató is helyeselte.

14 A következő években további főhivatású iparostanonc iskolai tanítói állásokat szerveztek, amelyekhez a minisztérium már államsegélyt is nyújtott. Az eredetileg tervezett nyolc főhivatású tanítói állás fokozatosan 1941-re valósult meg.

15 Ha a főhivatású állásokra megválasztott tanítók nem rendelkeztek 13 Az első számú főhivatású tanítói állásra Rumbach István gépészmérnököt, a második számúra pedig CzegUdi Nagy József iparművészt választották meg. Rumbach István egyben az iparostanonc iskola igazgatója lett, Czeglédi Nagy József pedig az igazgató helyettese. 14 Schád Bélánk Gáspár Erzsébet tanítónő nyerte el a harmadik számú főhivatású állást. 15 A további főhivatású tanonciskolái tanítói állásokra megválasztott személyek: Balog Árpád, Zsombori József, Miskolci Ferenc, Bácskai Ferenc, Bárdos Ferenc.