Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - KOPASZ GÁBOR Az alsó fokú iskolai oktatás Bács-Bodrog vármegyében 1935—1950

aránt jogosultak iskolák felállítására. Már a reformáció, ellenreformáció idejétől kezdődően az egyházak voltak legnagyobb számban az iskolafenntartók. Ez az arány még a polgári korszak végén is az egyházak javára billent. Bács-Bodrog megyében óriási százalékban az egyházi iskolák a r. kat. egyház kezén voltak, mivel a vármegye 27 helysége közül 25 r. kat. jellegű volt, s csak Szeremle községben volt réf., Hercegszántón pedig g. kel. elemi népiskola. A közoktatásügyi igazgatásról szóló új törvénycikk is (1935) megerősítette az egyházi hatóságokat saját iskoláik igazgatásában és felügyeletében. Az egyházak saját szabályaik szerint intézték iskolaügyeiket. Tantervüket saját maguk készítették, de szükség volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jóváhagyására. Tankönyveiket az egyházak engedélyezték, de hogy megfeleljenek az állam által támasztott követelményeknek, engedélyezés előtt be kellett mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Az egyházi iskolák tanszemélyzetére vonatkozó fegyelmi eljárást is az illető egyházi hatóság szabályozta. A r. kat. egyháznál egyházi tanjelügyelők látták el az iskolák ellenőrzését. Az eg3?iiázi tanfelügyelőt a magyéspüspök nevezte ki, illetve a Bács-Bodrog megyei r. kat. egyházi iskolákra a főegyházmegyei tanfelügyelő ügyelt, miután ezek a kalocsai érsek egyházi főhatósága alá tartoztak, az érseki kormányzás pedig főegyházmegyére terjedt. A protestáns iskolák felügyeletét tanügyi előadók végezték, akiket az egyházmegyék lelkészei közül választottak és melléjük a tanítók sorából iskolalátogatókat jelöltek ki. Az egyházi iskolák azonban minden önállóságuk mellett sem taníthattak kevesebbet, mint az államiak. Abból a szempontból pedig, hogy megtartják-e az állam által megadott oktatási irányt, állami ellenőrzés alatt állottak. Vonatkozott rájuk is az általános iskolakötelezettség elve, minden gyermek 6 éves korától 12, illetve 15 éves koráig tanköteles. Az egyházi elemi iskolákban 1908 óta ugyanúgy ingyenes volt az oktatás, mint az állami népiskolákban. Az egyházi népiskolák állami felügyeletét felsőbb szinten a tankerületi főigazgató, közvetlenül pedig a tanfelügyelő gyakorolta. Az egyházak anyagi teherbírásának csökkenésével, valamint az iskolaügy természetes fejlődése folytán az egyházi iskoláknak és tanítóiknak egyre jobban állami pénzbeli támogatásra volt szükségük. Ez azt is jelentette, hogy — az egyházi jelleg fenntartása mellett — az állami tanügyi hatóságoknak egyre több beleszólásuk lett az egyházi iskolák ügyeibe. így az egyházi tanítói állások közül egyre több lett államsegélyes. Végül is szinte majdnem minden egyházi tanítói állás államsegélyessé vált. Jánoshalmán a belterületi r. kat. fiúiskolában 10 tanítói állás volt, s ezek