Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

A kalocsai egyházmegye területén —• mint a fentiekből látható — a lehetőségek szerint igyekeztek átvinni a gyakorlatba a Ratio Educationis rendelkezéseit, országos szinten azonban a Helytartótanács 1790. áprilisában kelt 13.027 számú rendelete nyílt beismerése a Ratio sikertelenségének. A rendelet többek között ezeket tartalmazta : — a tandíj megfizetését megszüntette, — elrendelte a magyar nyelv tanítását a falusi iskolákban, —• a német nyelv kötelező oktatását eltörölte, — a tanítókat az előkészítő iskolába járás alól felmentette, — a szülők pénzbüntetését gyermekeik iskolába nem járása miatt eltörölte. A megye közgyűlése ezekkel kapcsolatban a következőképpen határozott : 1. A megye valamennyi iskolájában a magyar nyelv tanítását elrendelte. 2. A tanítókat és az iskolafenntartókat szerződéskötésre kötelezte. 3. A 6 éven felüli gyermekeiket iskolába nem járató szülőkre 12 botbüntetés kiszabását rendelte el.

36 A Ratio Magyarországon — az egyházmegye országos átlagnál jobb helyzete ellenére — nem oldotta meg kielégítő módon oktatásügyi célkitűzéseit. Nem is volt ez lehetésges : a népoktatás két alappillére, a tankötelezettség és a tanítóképzés nem volt megfelelően kidolgozva. Sem a kalocsai érsekség katolikus iskolái, sem az ország egyéb elemi iskolái nem váltak igazi népiskolává. Űj tervekre, új intézkedésekre volt szükség. E célból született meg az 1806-ban kibocsátott II. Ratio Educationis. A népoktatás 1806—1848 között A 18—19. század fordulóján megváltozott Magyarország gazdasági helyzete. A napóleoni háborúk idején keresettek lettek a mezőgazdasági termékeink. Az érsekség területén a földbirtokosok egy része ezért áttért a majorsági gazdálkodásra. Főleg Bácsalmáson, Katymáron, Maradáson, Mátételkén, Rémen és Borotán volt ez jellemző. E folyamat eredményeként, majd a gabona világpiaci árának zuhanása miatt, a jobbágyság tovább differenciálódott. Ez késztette őket az állattenyésztésre, elsősorban juhtartásra, a gyapjú iránti kereslet fokozódása miatt. Az állattartás mellett tovább fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés, 8(5 DUDÁS Gyula: Az oktatásügy története Bács-Bodrogh vármegyében Zombor, 1896. 56. oldal.