Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

met, a faji és nemzeti gyűlöletet".

8 Részben az időhiány, részben pedig a gazdasági helyzet miatt erre a tanévre még nem készülhettek el a régi tanügyi dokumentumokat és tankönyveket pótló újak, így annál nagyobb jelentőségű volt a pedagógusok és az iskola demokratikus áthangolása.

9 Az 1945 tavaszán Kecskeméten megszervezett — ekkor még ritkaságszámba menő — demokratikus átképző tanfolyamot

10 az 1945/46-os tanévben a tudatosan szervezettek tömege követte az egész megyében. A tanfolyamokat a tanfelügyelőségek a nagyobb községekben és városokban sorra megrendezték. Ezeken előadásokat tartottak a nemzeti bizottságok, a Pedagógusok Szabad Szakszervezete és a demokratikus politikai pártok képviselői. Baján, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Jánoshalmán és Bácsalmáson, sőt valamennyi járási székhelyen jól sikerült hatnapos átképző tanfolyamokat tartottak.

11 A kor hangulatát, politikai érzékenységét, az iskolai életre (és természetesen az élet más területére is) figyelő közvéleményt jól érzékelteti a Bajai Hírlap 1945. október 16-án megjelent cikke, amelyet a tanfelügyelőnek a VKM 51.711/1945. sz. rendeletének végrehajtása érdekében kiadott körlevele váltott ki. A tanulóifjúság eltiltása a pártpolitikai élettől — a rendelet pozitív céljától eltérően — éppen a jobboldalnak kedvezett.

12 Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a kérdés megítélésében nézetek mellett osztályérdekek is összecsaptak. A tanév kezdetére sokat javult a pedagógus-ellátottság. A Kecskeméti Népoktatási Kerület tanfelügyelője 1945 szeptemberében jelenti a Közigazgatási Bizottságnak, hogy a hozzá tartozó területen az egytanerős iskolákat negyven új állás szervezésével két tanítósra fejlesztették.

13 Az általános iskola megteremtése A népi demokratikus közoktatási rendszer fejlesztése szempontjából a felszabadulás után a legjelentősebb lépés az „általános iskola" megteremtése. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 augusztusi döntése tette valóban reálissá a „közoktatásügy újjászervezését népi demokratikus alapon". Az MKP soron következő III. kongresszusa ennek alapján határozott az általános 8 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944—1948.1907. 38. p. 9 Magyar Közlöny, 1945. 11. 3. p. 10 A Kecskeméti Egyesített Gimnázium évkönyve az 1944—45. iskolai évről. 9. p. 11 BKmL: A Bajai és Kecskeméti Népoktatási Tanfelügyelőség iratai. 170/1940. 12 TJo. : Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város Tanfelügyelőségének iratai. 000.134/1945. 13 Uo.: Közigazgatási Bizottság iratai. 1045/1—90: A Kecskeméti Népoktatási Kerület havi jelentései.