Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

ALSÓ FOKÚ OKTATÁS - ZORN ANTAL Adatok a katolikus népoktatás helyzetéhez a kalocsai érsekség területén 1848-ig

16-án kinevezte Mittelpacher Dániel kanonokot a pécsi tankerület elemi iskoláinak a tanfelügyelőjévé, méghozzá 400 forint fizetéssel. 29 Kinevezése azonban nem bizonyult szerencsésnek, mert a távolság, a Dunán való át­kelés nehézségei miatt akadályozva volt az egyházmegyei iskolák folya­matos látogatásában. A vármegye ezért 1780-ban helyettes tanfelügyelő alkalmazását kérte a Helytartótanácstól. így lett 1780. október 2-án Ru­dics Máté ideiglenes proinspector, azaz helyettes tanfelügyelő. 30 Még az év március 15-én Baján tartott megyei közgyűlés felterjesztést tett a Helytartótanácshoz, „melyben élénk színekkel ecseteli, hogy a mer gye úgy a királyi rendeletek, mint a közjó iránti tekintetből mindent el­követ, hogy a nemzeti iskolák behozatalával a közművelődés gyümölcsei napról-napra gyarapodnának; szomorúan kell azonban bevallani, hogy minden igyekezetei dacára a nemzeti iskolák még nem haladhatnak előre olyan helyeken sem, melyekben oly tanítók vannak, kik a tanítási mód­szert a megye költségén Szabadka és Zombor városokban elsajátították." 31 A Ratio előírásai szerint ugyanis minden tankerületben felállítottak egy ún. normál iskolát, amely tanítóképzővel volt összekapcsolva. Az említett két városban az iskolák keretében folyó tanítóképzés abban ál­lott, hogy a jelöltek 2—3 hónapig, néha csak 6 hétig bejártak, figyelték a tárgyak tanítását, s némi elméleti oktatásban is részesültek a „képző­tanár" által. Vizsgált területünkről igen kevesen juthattak el ezekbe a normál iskolákba, hiszen a plébános nem engedhette meg, hogy kántor és tanító nélkül maradjon a község. Ezen tanítóképző iskolák különben is állami iskolák voltak, a többiek viszont egyházi kézben maradtak. A tanítóképzésnek ez a módja nem javított a helyzeten: sem a tanítók szá­ma, sem felkészültségük tekintetében. Nem is csoda, ha a vizitákban gyak­ran elmarasztalóan írnak a tanítókról. Az 1791-ben Dávodon tanító Bali Józsefet egyszer már egy évre elbo­csátották, de visszavették. „Eléggé műveletlen, gyakran berúg. A gyer­mekeket annyiban oktatja, amennyiben kis tudása, műveltsége megen­gedi. . .néhányan már három éve járnak hozzá, de sillabizálni is alig ké­pesek." Foktőn Hajla Ferenc szorgalmasan tanítja az iskolásokat: arra, amit tud, amire képes. 1783-ban Bácsalmáson másik tanítót keresnek Bene Tamás helyébe. Bizonyára az elöljárók nem voltak megelégedve vele. A tanítók képzettsége terén sem volt javulás. Vizsgált időszakunkban sem gyarapodott a magasabban képzett tanítók száma az érsekség terü­letén, az 1777-ig terjedő korszakhoz viszonyítva sem. A Ratio érvénybe 29 Bács-Bodrogh vármegye monográfiája II. kötet 274. oldal. 30 Bács-Bodrogh vármegye monográfiája II. kötet 274. oldal. 31 Bács-Bodrogh vármegye monográfiája II. kötet 274. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents