Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

kat meg rácsapták a dögökre. Az emberek emésztették föl a laposokban gyéren mutatkozó zöldet, egyetlen dinnyéért egy lovat adtak a Nagykunságban.

81 A csapás nyomában szükségszerűen föllépett egy hiánybetegség, a süly, melyről hiteles szakértői följegyzés maradt ránk a községi orvos jóvoltából. A szakmai közlemény

82 írásakor 125 skorbutos beteg volt már az 5 640 lakos között. A megbetegedés oka Técsy szerint a táplálék hiánya volt mennyiségi, minőségi tekintetben egyaránt: szegény ember a múlt évi (1863) szűk termés miatt élelmét magának s kivált számos tagból álló családjának oly mennyiségben nem szerezhette meg, mint más években . . . nem termett . . . konyhavetemény . . . torma, retek, káposzta . . ." Különösen ez utóbbi hiányzott, hiszen alig volt szegény ember háza, ahol máskor ne raktak volna el hordóba taposva káposztát savanyítani. Rontotta lakosságunk egészségi állapotát a hideg, mivel föletették a fűtenivalót. így aztán nem szellőztették a nyirkos lakásokat, nehogy még jobban kihűljenek. Előfordult a betegség másfél évestől hetvenhét éves korig, kivált a szoptató anyákon. Legjobban pusztított a napszámosok között, mivel ők élelem nélkül maradtak kereset híján. A község segíteni igyekezett saját mezőgazdasági proletárjain: naponta egyszer adatott nekik 1—1 icce levest (rántott, köles, árpakása levest), valamint 1 font kenyeret fejenként. (200 hatósági táplált közül mindössze 4 kapta meg a betegséget.) Az orvosi ellátás során teljes gyógyulást eredményezett minden esetben az étrendi változtatás: a cibereleves.

83 Szórványos esetektől eltekintve viszonylag ritkán találkoztunk skorbutos elhalálozással (1835: 6, 1855: 3, 1864: 4), s a megjelölt időpontokat valóban ínséges évek előzték meg mifelénk. (A szabadságharcot megelőző szűk termést bácskai búza fölvásárlásával ellensúlyozta tanácsunk, hála az akkor még tehetős redemptus gazdák jótállásának.) Elmebetegség Ma sem ismeretlen figura vidéken a falu bolondja, és — sajnos — mindmáig nem változott sokat a vele való bánásmód. A múlt század elején egy itteni legény elismeri a tanács előtt: „Angyal Ferentz Hátára a' Tehén 81 ÉRKÖVY Adolf: Az 1803. évi aszályosság a magyar Alföldön. Pest, 1803. 2—3.1. 82 TÉCSY: Süly (scorbut) . . . Gyógyászat. 1804. 511—6. 1. 83 1 icce tiszta búzakorpát le kell forrázni 3—4 icce vízzel, majd konyhasóval ízesítve mérsékelt melegen kell tartani 10—24 óráig, hogy elnyerje a kovásszal savanyított uborka kellemes savanyúságát.