Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

mekkanál 10 ml, kávéskanál 5 ml körül — letsapatván bé-fér . . . azon porból borban, vagy pálinkában, . . . míg a' nyavalya nagyon el nem éri, add-bé." Itt ugyanis már gondolhatunk a kender hasis tartalmára mint narkotikumra. A hasis szakirodalma egyébként a kereszteseket említi, akik elterjesztették hírét a középkorban, majd Napóleon katonáit, akik magukkal hozták Egyiptomból. Állítólag először Indiában használták gyógyszerként, és a régi európai orvosok hasonlóképp pusztán antiszeptikus hatásáért alkalmazták a kender-drogot.

67 Végül régies fogalmazása miatt mosolyognivaló, de ugyanakkor elgondolkodtató az alábbi hírlapi közlemény, melynek túladagolt dózisait helyesbítette a szerkesztő a következő számban. Csak az első hírt idézzük a Magyar Kurir 1800. dec. 12-i számából egy szilágysági emberen kitört veszettségről: ,,Az Orvos ekkor adott nékie-bé Ópiumból 1 gránt (granum = 0,009 gramm — Sz.), kőris féreg (Cantharis) porából 12 gránt, és Bella donna extractumából 23 gránt, ezeket eggyütt igen fain porrá törte, és hogy az orvosság is fekete légyen, bodza sziruppal fel keverte, és feketére festett fakalánból néki bé adták nagy nehezen minden 3 órában", és meggyógyult a beteg. Nos, utólag nem a gyógyulásban kételkedünk, hanem inkább a diagnózis helyességében: a veszett rókák mostani bitangolása idején a rádióban elhangzott szakértői nyilatkozat csak egyetlen megmart gyermekről tudott, akinek megmentették életét vastüdőben. A recepttel kapcsolatban azonban hivatkoznunk kell az atropin mirigyszekreciót, nyálfolyást csökkentő hatására, valamint ópiummal kombinálva fájdalomcsillapító szerepére, továbbá a feketére színezett orvosság, fakanál arra emlékeztet, hogy a fény csökkentésével igyekeznek szolgálni manapság ilyen esetekben a beteg nyugalmát.

68 A veszettség ugyan utolsó helyen áll gyakoriságban halálokaink között, hangsúlyoznunk kell azonban sejtésünket, hogy jóval több lehetett a föltüntetett háromnál. Mint láttuk: több veszettorvosunk volt, kellett hát lenni veszettségnek. Különben miből éltek volna ? Kezeltek továbbá veszettséget kirurgusaink, akik kiállították a halotti bizonyítványokat; nehezen 67 Bulletin on Narcosis. Vol. XII. No. 3. July—

Sept. 1960. — United Nations. Division of Narcotic Drugs. Genf. 5—6.1. A szegedi egyetem Növényfiziológiai Intézetében 1958-ban kimutatták a kender gyantájának baktériumölő hatását, szabadalmaztatták gyártási eljárását. A mai szaktudomány igazolta, hogy gátolja a kendergyanta oldata igen nagy hígításban egyes káros mikroorganizmusok fejlődését. (MÁNDY György—BOCSA István: A kender. Cannabis Sativa L. — Magyarország kultúrflórája. VII. köt. 14. füz. 86. 1.) A Cannabis Indica elnevezés helytelen, mivel az is variációja a Cannabis sativa L.-nek. (N. R. FARNS

WORTH: Pharmacognosy and Chemistry of Can. Sat. — Journal of the American Pharmaceutical Association. Vol. Ns 9. No. 8. Aug. 1969. 410. 1.) Az idézett hely szerint a kender összes variációja tartalmazza a hasist, marihuánát; mennyiségük az aratás idejének megválasztásától függ. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy semmi értelme sem lenne kender-drog antiszeptikumként való alkalmazásának veszettség esetében. 68 ISSEKUTZ: i. m. 2. k. 64. 1.