Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

mértékben (22 áldozat). Különben okozott szórványos halálozásokat az egész múlt században valószínűen a védőoltások elmulasztása miatt (vándorcigányok). \ eszettség ( víziszony) Főbírói számadásaink beszélnek először róla 1782-ben: ,,Communitas sertés-Nyájja között veszett sertés találtatván, az egész Nyáj orvosoltatot : Kelemen Gergelyné által." (Kelemenné az előző évben elhunyt ,,barmok orvosának" özvegye volt.) A következő följegyzés 1820-ról szól, amikor jelentette városi kirurgusunk a helytartótanácsnak, hogy tudomásuk szerint nem tört még ki veszettség itten emberen. Nem fogadhatjuk el azonban hitelesnek a bejelentést, mivel ugyanakkor állandóan panaszkodik polgárságunk a sok rókára, kóborló ebekre, kutya harapásokra, továbbá táplálja gyanúnkat az 1829-ben eszközölt városi kifizetés „veszettségről való Orvosságért". Aztán meg ugyan ki gondolt pusztai lakosságunk egészségi állapotára ? Kétségtelenül nehéz mégis tisztán látni a kérdés régi szakirodalmában. A helytartótanács két alkalommal — 10 620/1804., 17 336/1813. sz. alatt — utasította az orvosokat a fertőzés bejelentésére, de benyomásunk szerint inkább a visszaélések megakadályozása, a képzett orvosok érdekvédelme miatt. ,, . . . Tapasztaltam — írja a kiskunsági főorvos —, hogy a' sok bűbájos védekezések miatt még most is igen hátra vagyon ezen tárgy a' maga valóságának kifejtődzésétűl . . . számtalanszor láttam, hogy a' kurussoló Orvosok egész falka barmokat, lovakat, . . . sertéseket, sőt a'mi több embereket is a' veszettség ellen orvosoltak . . ."

63 Hatósági fizikusunk — Peterka — a népi gyógyítókat nevezi kuruzslóknak. Említi egy monori lakos, bizonyos Burián János nevét, akinek veszettség elleni „kontár" receptjeit Pest megye kinyomatta 1814-ben, (a Jászkun Kerület pedig közhírelte eljárását három esztendő múlva — Sz.) Peterka ugyanott elítélően nyilatkozik az ugyancsak Burián Ilona „kontár Orvosasszonyról", aki meg a halasi részeken kuruzsol veszettorvosként, s hadd egészítsük ki adalékát Kunszentmiklósról. Föltehetően veszettorvosként működő családról van Szó, mivel ugyancsak Monorról házasodik be Szentmiklósra 1746-ban Burján János (Baky J. : i.m.) Veszettorvoslásunk tovább tartott egyébként, mint gondol63. PETERKA: A' Hydrophobiárúl, az az: a' Veszettségről való elmélkedések. - Tud. Gyűjt. 1817. XII. 43—4. 1.