Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

sublimatus (higanyos oldat) hat lat, kékkő hat lat, kantarides (kőrisbogár por) hat lat és fél font büdöskő. A büdöskövet kivéve ezeket a szereket öszsze kell törni és keverni és ebből egy koszos lóra egy evőkanállal venni, a büdöskőből szintén egy evőkanállal. Ezeket egy itze zsírban, vagy lenmag olajban megfőzni és amilyen melegen csak lehet, a lóra kenni és egy kefével a szőre alá dörgölni, ott is, ahol a kosz még nem ütött ki.

70 1853-ban Félegyháza városa olyan egyezségre lépett Molnár András kovács mesterrel, hogy ,,egy évi és egy napi jótállás mellett a lovaknak kigyógyítását darabját 30 Ft 30xr számítva ugy vállalta el, hogy minden lekent lovat különös jegybe vehessen a lovak lekenése elkezdésétől. A ménesek a rühbőli kitisztítása csak ugy eszközöltethető, ha valamennyi határbeli ló gyógyítás alá vétetik, azokat is köteles leend a vállalkozó a meghatározott díjért keze alá venni."

71 Végezetül szólnom kell még a veszettségről, illetve annak gyógyításáról. Ha egy állatot, vagy embert megharapott egy veszett kutya, akkor azon kétféleképp lehetett segíteni. A megharapott részt egy éles késsel olyan mélyen körülvágni, mint a seb és azt sós vízzel kimosni, vagy pedig tüzes vassal megégetni, hogy ,,hollyagot húzzon, az mely jobb az elsőnél, mert genynyetséget okozván, az holag az mérget kiűzi."

72 Tolnay Sándor már említett művében a veszettség tüneteire és gyógyítására is kitért. A megharapott állat az első időszakban szomorú, fejét és füleit lehajtja, nem eszik, szemei könnyeznek. A második időszakban az állat szomorúbb, farkát lábai közé huzza, szomjas, irtózik a víztől és a világosságtól, nyelvét kilógatja és nyál folyik a szájából. A harmadik periódusban a dühös állat száját nyitva tartja, kilógó nyelve száraz és fekete, végül reszketni kezd és mikor megdöglött a torka igen dagadt. Gyógyítására külsőleg ugyanazokat az eljárásokat ajánlja, mint amit előzőleg már leírtam, „belsőképpen hasznos védelmező szernek tartatik a tyúkhúr fűnek főtt leve is, melyből a megmart állatnak 10—15 napig ital gyanánt bőven kell adni. A magam tapasztalásából tudom, hogy a düh ősség ellen különös ereje légyen a 45. és 46. számú szernek is."

73 45. szám: „Végy egy pint kuti vizet tsöpögtess belé ólomecetből, vagy ólomkivonásból egy kiskanálnyira valót, hogy téj szine legyen. Élj vele szem viz gyanánt, azaz bocsáss belőle az állatnak gyulladt szemébe, melyet előbb hideg vizzel ki mostál, egy kis kanálnyira valót. Hasznos ez a külső sebek gyógyítására is. 46. szám : Végy finomra tört cinóbert keserű gyökér port mindenikből egyenlő mértékkel, keverd öszve 70 Prot. Curr. Tom. 29. p. 502. 1837. 71 Kiskunfélegyháza, Közgyül, jkv. 90. 1853. 72 Prot. Curr. Tom. 9. p. 144. 1781. 73 TOLNAY, i. m. 270—272.1.