Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

körömfájásban szenvednek, minden nap néhány órára folyó vízbe kell állítani, vagy lábukat friss hideg vízzel locsolni, utána ecettel gyúrt sárga agyaggal bekötni és száradni hagyni. Miután az agyag megkeményedett, le kell mosni és újra megismételni a műveletet.

62 1793-ban Herpay Gábor kerületi physicus tett javaslatot a marhák orvoslására. Mindenekelőtt arra intette a baromtartó gazdákat és gulyásokat, hogy a jószágot ne hajtsák ki korán, mivel a marháknak a nyugalom szükséges. A pásztorok pedig vigyázzanak arra, hogy a szarvasmarhák ne legeljenek sertés, vagy pocokturások között. Deleléskor ne hajtsák a jószágot a homokbuckák közé, mert a homokról visszaverődő napsugár csak ront a betegségen, éppen ezért minden hónapban egyszer, vagy kétszer úsztassák meg folyó vizben. A marhák szájfájására pedig az alábbiakat javasolta : ,,Ha pediglen a marhának a szája fáj, ebben az esetben a következendő vízzel gyakran napjában száját mosogatni kelletik ; ti. vétessen Ruta fű, zsálya levél és sárgarépa zöldje mindenikből egy-egy markot, avagy legalább egyik feléből (ha a többi nem találtatna) három marok, főzessen meg két itze vizben egy fertályig, szürettessen és tétessen hozzá egy meszely ecet, egy marok lágy só és annyi salétrom, három kanál méz s ke vertessen öszve. Hasznos ez a viz, ha napjában lágy melegen egy fél meszely nyit a torkukba öntenek a marháknak. Jó egyszersmind a sárgarépát, vagy annak zöldjét korpával és sóval összekeverni és ezt a marháknak nyalákul adni."

63 A körömfájásról a következőket írta Tolnay Sándor említett könyvében ; a körömfájás a nyári meleggel kezdődik és vagy önmagában jelentkezik, vagy a szájfájással együtt. Oka a kiszáradt fű, a kevés víz, az ártalmas férgek és legyek, amelyek ellepik a füvet. A betegség jelei: az állatok sántítani kezdenek, a körmei megmelegednek, a köröm alatt levő hús megdagad, ami hideglelést okoz. ,,A hideglelés után pedig hol a körömhasadékon, hol magán a körömházán, legtöbbnyire pedig mind a kettőn fekélyek támadnak, melly ékből büdös genetség foly és azokban a nagy hévségnek idein pondérok, vagy férgek találtatnak." Ha a betegség már kitört az állatokon, akkor ő is azt javasolja, hogy hajtsák azokat folyó vízbe, vagy napjában többször mossák meg és sárga agyagból gyúrt mázzal kenjék be, amely így készül: „Végy fejér magnesiát, borkősót, mindenikből két latot, Rhebarbaromot egy latot. Keverd egybe jól és adgy belőle egy nagy kanálnyira valót hideg vízbe egyelitve. Ha a máz a lábon megszáradna, újonnan szükséges volna azt megvizezni, és a fekélyeket, ha kifakadtak volna, napjában kétszer friss vizzel kimosni."

64 62 Prot. Curr. Tom. 20. p. 133. 1798. 63 Prot. Curr. Tom. 18. p. 138. Pars. 3. 1793. 64 TOLNAY, i. m. 232—234. 288.1.