Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

NÉPI GYÓGYÁSZAT - KORKES ZSUZSA A Kiskunság egészségügyi viszonyai a XVIII—XIX. században

két óráig, s mind addig dörzsölni, míg az izzadság nem üti ki magát ; egyszersmind a betegnek több ízben forró thea adatik székfű virágból (flores chamomillae), menta fűből (herba menthae) vagy csombor fűből (herba pulegii). A lábokat szüntelen meleg homok, vagy hamu alatt kell tartani, s a gyomor tájékára meleg borogatásokat rakni, mellyeket lisztből, vagy korpából eczettel és pályinkával keverve csinál az ember, s gyakran, de vigyázva, hogy a beteget meg ne hűtse ujakkal vált fel. Azon esetekben, midőn a hányás s a gyomor fájása és nyomatása folyvást tart: mustár lisztet (farina seminum sinapi) keverünk össze eczettel, s ezt, vagy ennek hiányában reszelt tormát teszünk a beteg szívgödrére, s mindaddig rajta is haggyuk mig csípést és égetést nem okoz. Ugyanezen esetben jó a betegnek székfű virágból, menta, csombor, vagy kakuk fűből (herba serpylli) készült illatos forrázatot (infus arom), több ízben, de egyszerre keveset, beadni. Jó a húsleves is, ha nem kövér, kivált a csibehus lév, mellyhez kevés sáfrány, szerecsendió virág, vagy igen kevés gyömbér is járulhat. A gyomor tájára pedig friss ürömfüvet, levendulával, zsályával, kakukkfüvei, és mentával vegyítve, s eczettel vagy pályinkával megöntve rakunk fel melegen. A has erősebb fájdalmait meleg borogatásokkal, mellyek tört lenmagból, vagy a hol ez nincs, közönséges lisztből olajjal, vagy más zsiradékkal készülnek, lehet enyhíteni. A makacsabb hasmenést pedig a következő szerekkel lehet megszüntetni : a) Vesz az ember zsírt és fokhagymát törve, s ha van, egy kevés terpentint is (terebenthina) hozzá, s ezekből kenőcsöt csinál, mellyet elegendő nagyságú bőrre vagy vászonra vastagon felken, s ezt a bőrt vagy vászont jól átmelegítvén a beteg hasát egészen beborittya, s néha néha melegített ruha darabokat rak fel reá. b) A husievesbe lisztlángot, elébb sárgára pirítva kell befőzni, hogy sűrűbb legyen ; s most eggy kevés köményt és más illatos füveket hozzá lehet adni, s így a betegnek minden második órában nyújtani belőlle eggy eggy keveset. Igen jó a dara-riskása és kenyérleves is. c) Italul árpa főzetet vagy pirított kenyér főzetet kell a betegnek adni, s lehet ezt eggy kevés borral is vegyíteni. d) Ha nem szűnik a hasmenés, a következő házi orvossággal kell élni: vesz az ember három mákfejet (a fehér jobb, de ha ez nincs, a közönséges fekete mák is jó) s azt magvával együtt megtörni, s eggy meszely vízben főzi félóráig ; ekkor a főzetet tiszta vászon darabkán átszűri, s a vásznot jól kinyomja; ehhez a lévhez azután eggy középszerű diónyi keményítőt ad, s most eggy pillanatra ismét a tűzhöz teszi, hogy felforrjon; ekkor hozzá adván négy evő kanálnyi jó ó bort, belölle a beteggel minden órában eggy vagy két evő kalánnyal vehet be.