Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században
A pestis régi gyógymódjai közül állandóan ismétlődő tétel hazai orvoslásunkban Pápai Páriz Ferenc Pax corporisától — sőt régebbtől — fogva a térjék, mely mákonyt tartalmazó gyógyszer (Medikament mit Opium). Régóta ismert Európában; (ma sincs tisztázva pontos összetétele). Elterjedtségére jellemzően gyakran előfordul családnévként is. 55 Általánosan használták pestisesek kezelésekor a hagymát szintén. A nagy karcagi dögvész idején a nótárius „kellő eredménnyel (optato cum successu)" vett be naponta kétszer terjéket egy-egy pohár borban, a gugát •— a nyirokcsomók pestises duzzanatát-ugyanott érlelték, szívatták sült vöröshagyma 56 , szappan és méz keverékével. Az egészséges bezárkózott, nem érintkezett senkivel. A már említett Medicina Salernitanaban megítélésünk szerint helyi ajánlás a XVIII. század elején kézzel följegyzett recept: „Pestis, Mirigy és Kelevény ellen . . . ó hájat fél tyukmonnyit (ti-tojásnyit), féllót (lat= a font — 0,56 kg — 32-ed részével — Sz.) ánismagot, öt vagy hat gerezd fokhagymát 5-vagy Hét kalán vizelletet végy . . ." 57 Végül lássuk a szentmiklósi pestis áldozatainak megoszlását nemek és életkor szerint : férfi nő 1 éves korig 17 15 2—15 évesig 102 84 16—30 évesig 67 40 31—50 évesig 23 7 51 évestől 6 1 összesen 215 147 55 ILLYÉS B.: „Kedves kis Hazánk..." Kunszentmiklós a redemptiotól századunkig. Kunszentmiklós, 1978. 284. 1. 50. A hagymakúra — valamint előbb a Weszprémi leírta variolizáció — egyaránt nagyon emlékeztet az „ebharapást szőrével" mondás klasszikusan régi alkalmazású elvi gyógymódjára. Szokolai Hártó János múlt századi följegyzése szerint 1738—42 között pusztított Kecskeméten a „hagymaláz". (A „hagymaláz" finnugor elemekből elhomályosult összetétel : eredeti jelentése: „tífusz, s a szó alakváltozatai: hagymás-, hajmás-betegség stb. közül néhány magyarázható népetimolőgiás alapon a „hagymá-"val való összekapcsolással; 1, A magy nyelv. tört. -etimol. szót.) Nos, éppen Szokolai Hártó említi verses krónikájában a pestises betegeket kínzó „hagymaíz és bfiz-"t. 57 A járvánnyal kapcsolatos néphagyományokat 1, DANKŐ Imre: Az 1739—40. évi kunszentmiklósi pestis népéletbeli szerepe. — Cumania. II. Ethnographia. 1974. Közli a Szentmiklósi Péter oskolamester leírta pestist részletesen..
