Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
NÉPI GYÓGYÁSZAT - LÓRÁND KLÁRA A népi gyógyászat és XVII—XVIII. századi feljegyzések Bács-Kiskun megyében
A magyar nyelvű szakirodalom egyaránt használja a népi orvoslás, a népi gyógyítás és a népi gyógyászat kifejezést is. A népi gyógyászat kutatása felöleli a nép elképzeléseit a betegségek eredetéről, azok gyógyítását, a gyógyítószerek bemutatását, a népi szervezetismeretet, a terhesség, a szülés és az abortív eljárások szokáshagyományát is. A népi gyógyászat kutatása nem korlátozódhat kizárólag a hiedelemre, mert a racionális, empirikus megfigyelések és az archaikus, mágikus eredetű elemek teljes egységükben jelentkeznek a gyógyító szokásokban. Vaj kai tágabb értelmezése szerint világosan látja, hogy a nép betegségekről való elképzelései és gyógyítása a nép hiedelemvilágához tartozik. Szerinte azonban vitatható, hogy a népi orvoslás önálló fejezetként tárgyalható-e, mivel ,, . . .a betegségek gyógyításánál az egyes lélektani tényezők meglehetősen távol állnak egymástól, pl. a tisztán tapasztalaton alapuló gyógynövény alkalmazása és az ősi hiedelemvilágból táplálkozó ráolvasás. 19 " Nem veszi figyelembe, hogy az alkalmazó tudatában elválaszthatatlan egységet képez a racionális és az irracionális elem. A nép tudat világát ezek homogenitása jellemzi. Bármilyen szempontú is legyen a tudományos rendszerezés, magának a népi gyógyászatnak hagyományos egységét nem bontja meg, csak más-más oldalát világítja meg. Szendrey a helyes megfigyeléseken alapuló és eltanult tapasztalati orvosló hagyományok kutatását az orvostörténet keretébe utalja. 20 Vajkai a népi orvoslás kutatása körébe tartozónak látja mind az empirikus, mind az irracionális elemeket. 21 Lehetetlen is lenne a teljes összeötvöződés miatt az effajta szigorú kettéválasztás. A népgyógyászat a varázsló, igéző hiedelmek részeként egyre több természeti megfigyeléssel telítődött, majd a tudományos gyógymódok leszivárgásá val is számolnunk kell. Ezek történetileg egymásra rakódó, összeötvöződő rétegek. A tartalmi összetevők aránya változik, de a kép maga egységes. Vajkai szerint ,,. . . a népi orvoslás egyformán tekinthető a néprajz és az általános orvostörténet alfejezetének, legalább elvben el kell határolni az orvostörténettől. Anyagát tekintve határvonal a kettő közt alig húzható, de a mód alapján, ahogy az anyagot kezeljük, a népi orvoslás kutatása szembeállítható az orvostörténettel. 22 " Természetesen más megközelítésben szemléli az orvostörténész is és a néprajzos is a népi orvoslás feltárt anyagát, de szembeállíthatónak semmi 19 VAJKAI A. 1948. 1. 20 SZENDREY Zs. 1937. A. 229. 21 VAJKAI A. 1948. 2. 22 VAJK AI A. 1948. 2. 27 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 417
