Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NAGYLUCSKAY SÁNDOR A vírus hepatitis előfordulása Bács-Kiskun megyében 1968—-1978

3. táblázat Bejelentett virus hepatitis megbetegedések 100 000 lakosra Észak- és Dél-Alföldön 1968—1979. Év Észak-Alföld Dél-Alföld 1968 160,98 80,3 1969 124,93 63,15 1970 82,28 71,35 1971 83,83 55,15 1972 122,47 57,37 1973 143,3 50,5 1974 80,1 54,32 1975 73,32 45,5 1976 69,0 44,3 1977 106,02 37,95 1978 94,33 37,75 1979 57,42 33,72 Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai alapján. mutatott emelkedést, de itt a magas morbiditás mindhárom alkalommal két-két évig volt tapasztalható, és az elért értékek is lényegesen magasabbak voltak, mint a dél-alföldiek. További különbség, hogy Dél-Alföld morbiditása 1978. és 1979. években a legalacsonyabb volt a tájegységek közül, Észak-Alföld morbiditása viszont 1978-ban a legmagasabb, majd a ciklus lezárulása után közepes szintűvé vált 1979-ben. Mindent együttvéve tehát megállapítható, hogy Dél-Alföld virus hepatitis morbiditása a vizsgált időszak egészében lényegesen kedvezőbben alakult északi szomszédjáénál. 4. Avirus hepatitis morbiditási viszonyai Dél-Alföld egyes közigazgatási területein. Dél-Alföld — Bács-Kiskun megye közvetlen környezete — önmagában sem tekinthető egységesnek. Az ide tartozó három megye és Szeged természeti és társadalmi viszonyai egyaránt mutatnak kisebb-nagyobb eltéréseket. Leginkább elkülönül Bács-Kiskun megye, ami talán azzal is magyarázható, hogy két nagy vonzási gócpont: Budapest és környéke, valamint Szeged között terül el. Szinte összekötő kapocsnak, átmenetnek tekinthető Dél-Alföld többi része, valamint Észak-Alföld és a központi területek (Budapest, Pest megye) között. Bár az átmeneti terület nem követi pontosan a megye közigazgatási határait, mégis az egyes megyék epidemiológiai hely26* 403