Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NAGYLUCSKAY SÁNDOR A vírus hepatitis előfordulása Bács-Kiskun megyében 1968—-1978

2. táblázat Bejelentett virus hepatitis megbetegedések 100 000 lakosra Magyarország három nagy tájegységében és Budapesten. 1968—1978. Év: Alföld : Dunántúl : „Észak" Budapest 1968 118,42 158,91 154,23 88,7 1969 93,14 145,81 126,03 80,1 1970 77,1 94,48 89,53 65,0 1971 67,48 76,41 89,2 67,5 1972 90,82 71,57 133,83 77,5 1973 95,01 90,85 109,8 66,6 1974 66,39 70,9 79,28 59,0 1975 58,01 65,35 56,53 45,4 1976 56,46 54,82 62,3 46,3 1977 68,48 31,69 72,08 44,7 1978 65,87 41,39 64,75 52,7 Az Országos Közegészségügyi Intézet Jelentései, 1909—1979. adatai alapján. másik két tájegységé pedig — ha mérsékelten magasabb szinten is — alig tért el egymástól. Elképzelhető, hogy a folyamatos csökkenés és a fokozatos „uniformizálódás" eredményeképpen hosszabb-rövidebb idő múlva kialakul az egész országban egy olyan alacsony és viszonylag állandó morbiditási érték, amelynek további csökkenése a természetes átfertőződés révén már nem várható. Ezen a ponton további eredmény csak hatásos oltóanyag széles körű — optimális esetben általános — alkalmazása esetén érhető el. A 2. táblázat adatait elemezve feltételezhető, hogy ezt a „természetes morbiditási minimumot" az egyes tájegységek nem egyszerre érik el. Jelenleg leginkább Budapest közelítette meg ezt a helyzetet. Erre utal elsősorban a morbiditáscsökkenés lassuló mértéke, az egymást követő években található közel azonos morbiditási értékek és nem utolsósorban az, hogy a vizsgált időszakra eső járvány ciklus emelkedése igen mérsékelt. Az emelkedést megelőző évhez viszonyítva a ciklus csúcspontját jelentő 1972. és 1973. években a morbiditásemelkedés Budapesten 14,8%; a Dunántúlon 26,9% ; az Alföldön 37,7% és északon 50,0%. Bizonyos fokozatosság állapítható tehát meg, amelyben az Alföld a középső helyzetet foglalja el, nem sokkal maradva el a Dunántúltól és jelentősen megelőzve északot. 4. ábra. Összehasonlítva az Alföld morbiditásának alakulását Bács-Kiskun megye morbiditásával alapvető tendenciájában hasonló, de lefutásában jelentősen eltérő görbéket kapunk. A két görbe minimumai és maximumai nem esnek egybe és Bács-Kiskun megye morbiditási görbéjéből hiányoznak azok a kiugrások és csökkenések, amelyek oly változatossá teszik az Alföld 26 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 401