Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NAGYLUCSKAY SÁNDOR A vírus hepatitis előfordulása Bács-Kiskun megyében 1968—-1978

zővé tették a virus hepatitis bejelentését, de az általánossá csak az 1950-es évek óta vált. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ma Európában 22 ország — köztük 1950 óta Magyarország — világviszonylatban pedig 34 ország regisztrálja rendszeresen előfordulását. A nem teljes világ-adatok alapján is megállapítható, hogy a virus hepatitis világszerte a legelterjedtebb fertőző betegségek közé tartozik. Magyarországon is évek óta az első helyek egyikét foglalja el gyakoriság szempontjából a bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségek között. A vírus hepatitis néhány epidemiológiai sajátossága Magyarországon 1950—1978-ig A virus hepatitis morbiditása (= a megbetegedések száma 100 000 lakosra számítva) Magyarországon — hasonlóan a legtöbb európai és amerikai országhoz — az 1950-es évek végén elért csúcsérték óta folyamatosan csökken. A legmagasabb morbiditás 1956-ban volt: 199,5 %000, ez az érték 1978ban lecsökkent 58,4%000-re. Ez a morbiditáscsökkenés azonban nem egyenletes, amint azt az 1. sz. ábra mutatja, amelyen a morbiditási értékek vannak feltüntetve a bejelentési kötelezettség bevezetésétől (1950) egészen 1978-ig. 1. ábra. A virus hepatitis morbiditása 1950 és 1951 években mutatta az eddigi legalacsonyabb értékeket. Ebben nyilvánvalóan szerepet játsszott az is, hogy a bejelentési kötelezettség első két évében talán a bejelentési fegyelem sem volt kifogástalan. Mégis valószínű, hogy az 1950-es évek elején a megbetegedések számának rohamos emelkedése csak kis részben volt a javuló fegyelem eredménye, alapvetően a betegség rohamos terjedését jelezte. Ezt igazolja az is, hogy az 1956-ban elért csúcsérték után, még ugyanabban az évtizedben a morbiditás csökkenése is megfigyelhető, ami a fogékony lakosság mind nagyobb hányadának átfertőződését és az ennek révén megszerzett természetes védettségét mutatta. A morbiditás ettől kezdve folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, de 1961-ben, 1963-ban, 1967—68-ban és 1972—73ban, végül 1978-ban kisebb-nagyobb emelkedés következett be. A morbiditás értéke tehát periodikus változásokat mutatott. Az egyes periódusok legmagasabb értékei 2—5 évenként követték egymást. Ez megfelel a külföldi adatoknak is: pl. Nagy-Britanniában Zuckerman és mások becslése szerint egyes periódusok hossza 5—7—10 év. A Magyarországon tapasztalható periodicitás okaira a korspecifikus morbiditás {— a megbetegedések száma életkor szerint, 100 000 azonos korúra számítva) alakulásából következtethetünk. 2. ábra.