Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

a' beteg öntudata nélkül jelenik meg, a' görcsök gyengébb rángatózásokkal jellemezvék, ellenben az egész test megkékül, szederjessé válik és márvány hideggé, a' kéz és láb bőre össze zsugorodik az érverés megszűnik, a' szív­verés alig érezhető, a' lélekzés nehéz és lassú, a' ki lehelt levegő hideg; mi addig tartván mig a' sziv többé a' vért tovább hajtani képtelen, és a' beteg növekedő keresztfájás után elhal,—" A kolera orvoslását a következők sze­rint javasolja Schmidt doktor: „Az l 03 időszakban a' beteget ágyba kell fektetni, betakarni, és neki meleg theát nyújtani a' következendő füvek valamelyikéből u. m. fodor menta, méhfü, székfü, bodza virág, kakuk fü; vagy azok keverékéből egy ittze forró vizbe egy maroknyit ezen füvekből vetvén, és tizstáját leöntvén, jó melegen nyújtván a' betegnek; ezek mellett az l os számmal jegyzett Dower poraiból egyet be kell adni a' betegnek, mit, ha a' hasmenés szűnni nem akarna félóra múlva ismételni kell^ a hast mele­gített száraz ruhával kell borogatni, és minden módon azon lenni, hogy a' beteg mielőbb izzadásba jöjjön, ha a' has csikarás nagy, akkor mustár lisztet hideg vizzel péppé keverve, csak kis ujnyi vastagra ruhára kenni, és azzal az egész hast be kell borítani, ugyan ezen mustár pépből egynéhány­szor késhegynyit is vegyen be a' beteg. — Hideg vizet vagy talán szeszes italokat nem kell adni a' betegnek. A' második időszakban azon kell lenni, hogy a' hányás elősegittessék, mert ez a' betegre nézve valódi jótétemény, ugyanazért ha a' gyomor szorongattatások nagyok a' Nr° 2. alatt jegyzett hánytató porból egyet beadni, és a' fen emiitett theát szorgalmatosan nyúj­tani kell. Ha nem volna thea azonnal kéznél akkor tiszta meleg viz is ki­pótolhatja annak hiányát; mentül szorgalmatosabban takartatik a' beteg ezen időszakban, annál nagyobb a' reménység a' betegség szabadítására. Ha a' görcsök beállnak, akkor szükséges a' végtagokat a' takarók alatt eleinte szárazon, utóbb kámforos pálinkával, mellyben egy kevés szappan felolvasztva vagyon jól megdörgölni. — Ha az izzadás be áll a' takarót el nem kell venni a' betegről, a' theát folytonosan nyújtani, és csak azon eset­ben, ha arcza szembetünjen kiveresedne, és főfájás beállna hideg vizbe már­tott és kicsavart ruhát a' beteg homlokára kell tenni, ezen hideg borogatás fél fertályonként hideggel fel váltván. A' 3 ih időszakban kevés reménység van a' beteg megtakarítására, de mind a' mellett a' kimelegitést, dőrgölést és thea italt folytatni szükséges, számos példa lévén hogy még néha haszon­nal nyújtatott kánforos pörkölt rozs festmény (:tinctura filinginis tostag:) egy kevés kávés kanálnyi minden fertály órában. — " A vármegyei főorvos végezetül az egyes helységek elöljáróihoz intézett tanácsokat: ,,A' lelki pásztorok oktassák a' népet ezen betegség mikép esz­közlendő ápolási módjáról, olcsák be a' népbe annak nem ragadóssági esz­méjét. Intsék arra, hogy munkára egyenessen ne menjenek, munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents