Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

A Pest—Pilis—Solt vármegye járásai között a Váci-járásban pusztított legnagyobb mértékben a kolera. Annak ellenére hogy ,,csak" 1030 fő betegedett meg, a járvány közülük 601 embert ragadott el. A halálozási arány elérte az 58%-ot.

113 A Kecskeméti-járás részletes adatait csupán augusztus 31-el bezárólag ismerjük; Batta Sámuel járási főszolgabíró szeptember 9-i jelentése alapján :

114 12. táblázat Helység A járvány . kezdete | és vége Betegek száma Halottak száma Gyógyultak száma Még betegek száma Alpár Júl. 6. 27 16 7 4 Ó-Kécske Júl. 8. Aug. 21. 50 30 20 — Abony Júl. 9. Aug. 31. 882 375 507 — Puszta Új-Kecske Júl. 14. —• 47 27 20 — Puszta Kerektódomb Júl. 20. — 14 8 6 — Tószeg Júl. 31. — 291 178 113 — Jánoshida Aug. 1. — 59 46 — 13 "Üj szász Aug. 5. — 23 11 8 4 Cegléd Aug. 6. — 715 290 412 13 Nagykőrös Aug. 9. — 90 50 28 12 Rékas Aug. 10. — 178 111 24 33 Nagykáta Aug. 13. — — 85 — — Kecskemét Aug. 16. — 1794 886 725 183 Összesen 4170 2113 1880 262 A jelzett időpontban már nem veszélyeztetett a kolera Alpáron és Ókécskón. Nagykátán — mint utaltunk rá —-, a lázongás miatt nem tudtak pontos adatokat közölni a vármegyének, csupán az eltemetettek számát ismerték. A Kecskeméti-járás októberi végleges statisztikája szerint 4301 megbetegedés történt, melyből 2126 eset végződött halállal. A halálozási arány 49,4% volt.

115 A kolerajárvány lezajlását — a halotti anyakönyvekből — részletesen nyomon követhetjük a három városban. A statisztika alkalmas arra is, hogy a kolera pusztítását összehasonlítsuk a többi betegségével :

116 113 DADAY, 1931.106. pag. 114 PML Acta Pol. Miscell. An 1931. (Nagykáta, szept. 9.). 115 DADAY, 1931.106. pag. 116 Ceglédi Bef. Egyház Halotti Anyakönyvei III. k. 1800—1847.; Kecskeméti Bef. Egyház Anyakönyvei IV. k. 1826—1849.; Nagykőrösi Bef. Egyház Halotti Anyakönyvei 5. k. 1831.