Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

A végső összeszámlálás szerint a solti járásban 6868 megbetegedés történt, s ebből 3676 végződött halállal.

107 A járásbeli helységek közül Sükösdön (69,2%), Kalocsán (67,5%), Vecsén (59,6%), Patajon (55,7%) és Solton (45,4%) volt legnagyobb a halálozási arány. A Pesti-járásban Tahy Károly főszolgabíró állított össze statisztikát, amely alapján csupán a szeptember 18-ig terjedő időszak járványos helyzetét ismerhetjük meg :

108 10. táblázat Helység A járvány kezdete vége Betegek összesen Halottak száma Gyógyultak száma Még betegek száma Soroksár Júl. 16. 312 89 216 7 Taksony Júl. 22. Aug. 23. 21 18 3 — Haraszti Júl. 25. Aug. 20. 5 2 3 — Pereg Júl. 26. Szept. 8. 147 64 83 — Irsa Júl. 26. — 540 185 332 23 Ocsa Aug. 1. — 58 45 13 — Alsónémedi Aug. 1. — 136 59 71 6 Bugyi Aug. 6. — 52 41 10 1 Újhartyán Aug. 22. — 23 7 16 — Vecsés Aug. 28. Szept. 7. 35 19 16 — Alberti Szept. 2. — 32 14 12 6 Bénye Szept. 3. — 22 9 4 9 Maglód Szept. 7. — 7 5 — 2 Üllő Szept. 12. — 2 — — — Összesen 1392 557 779 54 A járvány végső összesítése szerint 1448-an betegedtek meg kolerában, s közülük 597 ember halt meg. A Pesti-járás halálozási aránya 41,2% volt.

109 A Pilisi-járásban Simonovics János főszolgabíró még az augusztus 10-i jelentésében öt helységből szólt kolerás megbetegedésről (Óbuda, Budaörs, Monostor, Pomáz, Pócsmegyer és Tótfalu),

110 azonban a járvány kiterjedt valamennyi községre. A szeptember 18-i statisztikai kimutatás szerint következőképpen alakult a kolerajárvány a Pilisi-járásban:

111 107 DADAY, 1931.10G. pag. 108 PML Acta Pol. Miscell. An. 1831. (Kelt. TJri, szept. 18.). 109 DADAY, 1931.100. pag. 110 PML Acta Pol. Miscell. An. 1931. (aug.) 10.). 111 PML Acta Pol. Miscell. An. 1931. (Szept. 18.).