Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Több, ma már elképzelhetetlen szakcsoportosítású egészségügyi dolgozónk

35 közül ki kell emelnünk Lesták Ambrus seborvosunkat (1813—1891.), aki ötven esztendei itteni működése alatt beoltott 23 870 csecsemőt, és a kiskun nemzetőrök sebésze volt a szabadságharcban. 1841-ben választották meg a hirdetményre

36 jelentkezett 9 pályázó közül. A ,,Seborvosi Lak a' Mester utcábann" volt a városháza szomszédságában a múlt század elején: 3 szoba, kamra és melléképület. „Bőr Pugillaris (ti. bugyelláris, tok) forma" táskában tartotta rutinfölszerelését, melyet a város vásárolt meg neki. Az 1867-es vagyonleltár szerint volt egy nagy ládában: fülfogó, fúró, horog, emelő vas, 2 db szarvasbőrrel bevont labda, beretva, női katéter, görbe férfi-katéter, orrvérzéshez való Berlott-cső, torokfogó, nagy horog, torok-trokár, acél csipesz, 2 db buschi (!). A második ládában: nagy kés combcsonkításhoz, késelő kés (!), koponyafúró 2 fúróval, tompa élű kés. A 3. ládában: fűrész, egyenes olló, feszítő vasék, csipesz, acélhorog, 6 db bonckés. A 4. ládában: kalapács, méhtükör, kétélű, agyvelő metszéshez használt kés, 8 db Pásztory-féle kés, szájlapoc, vérér-szonda, golyóbisfogó, égető vas, trokár ezüst csővel, éles horog szülészethez, fűrész szülészethez, Polymsfogó (!), fúró szülészethez, koponyamérték rézből, trokár hascsacsapoláshoz, vasék boncoláshoz, 4 db Pásztory-kés (1 görbe), 2 db csipesz. Mint láttuk : el voltunk látva seborvossal, mégsem föltétlen bennük volt a lakosság bizodalma. A (bécsi) Magyar Hírmondó 1800. jan. 28-i számában írt egy asztagról leesett kocsisról, aki nem engedte lábához nyúlni a seborvost, hanem elküldött a kovácsért, „mert ha a' ló lába meg rándul, a' Kováts szokta azt keréken vissza tekerni . . . fel-kötés és viczkándoztatás által helyre-rándítani." 1799. nov. 5-i tanácsi jegyzőkönyvünkben a szentmártoni kirurgus indított keresetet az itteni Kováts Balogh József ellen a kifizetetlen kezelési költségért, 1826-ban pedig ,,Smid (ti. Kuhrschmied = gyógykovács), a Ketskeméti Vasas Ezered Fő Orvossá keresetétől is vég képpen el mozdíttatik", mivel nem teljesítette vállalását, hogy ui. „tökólletesen ki gyogyíttya" szentmiklósi páciensét. Pedig vitathatatlanul igényesebbek seborvosaink a gyógykovácsoknál, hiszen ők vásárolták, tanulmányozták a szakirodalmat. Több szakkönyvünkön olvashatjuk például Jámbor Mihály seborvosunk nevét ; övé volt a Pesten 1828-ban megjelent Kováts Mihály-féle „Medicina forensis vagy orvosi törvénytudomány . . ." c. könyv, mely árulkodik kirurgusaink érdekes tevékenységéről. 35 Schnittzer Ignác sebész-, szülész- és baromorvosnak megadták a letelepedési engedélyt (1840. febr. 14-i jk.) 36 A Pesti Hírlap 1842. ápr. 3-i fölhívása szerint évi javadalma 80 pengő forint, lakás, 22 1/2 pozsonyi mérő búza, 15 mérő zab, 5 öl keményfa, halottkémlésért 24 p. forint, a borbélymöhely haszonbére, himlőoltásonként 0—6 krajcár.