Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
Tekintettel a gazdasági élet terén mutatkozó nehézségek kiküszöbölésére, s arra, hogy a járvány még csak kis területen veszélyeztetett, kénytelen volt engedni a vármegye. A július 23-i intézkedéssel lehetővé tették a veszteglők hazamenetelét, s a félbeszakadt mezőgazdasági munkák befejezését. 87 A kolera elleni védintézkedések tehát hozzájárultak a nyugtalanság fokozásához. Még élt a korábbi járványok réme a köztudatban, s ezt kellően „felfrissítették" a hatósági intézkedések sora. Ebből fakadóan is, nagy volt a bizalmatlanság az orvosok iránt. Ennek jelei tapasztalhatóak voltak már a himlőoltások foganatosításakor is, most pedig a különböző gyógymódok alkalmazását, porok felhasználását fogadták kételkedve. S amikor a járvány kiütött, könnyen a helység elöljáróit, s az orvosokat tették felelőssé miatta. A köznép bizalmatlansága, a feszültség helyenként nyílt lázadássá fajult, némely esetben valós politikai célok elérése érdekében, esetenként pedig értelmetlen indulatok által vezéreltetve. Pest mellett Vácon is zavargások keletkeztek, miután két ember meghalt július 28-án. Holttestük felboncolását Hofman Antal orvos rendeltééi (a boncolást hatóságilag írták elő, hogy a kolera betegséget megismerjék, s a hathatós védekezést tapasztalati úton szerezzék meg, ezért a vármegyei orvosokat e járványt megelőzően átküldték boncolni a Tiszántúlra tapasztalatszerzés végett). A járvány rémétől felizgatott tömeg az orvoson töltötte ki bosszúját. 88 A lázongás vezetőinek ügyét a vármegye vizsgálta ki, s kiderült, hogy politikai okok is közrejátszottak a tömeg megmozdulásban. A jobbágy állapotbóli, a földesúri fönnhatóság alóli megszabadulás reménye vezetett valóságos felkeléshez. 89 A kolerajárvány idején másik nagyobb lázongási fészek volt Nagykáta. Itt — mint másutt is az országban — az orvosok elleni bizalmatlanság vezetett tettleges felzúduláshoz. Az orvostudomány még nem tudott hathatós védekezőszert biztosítani a kolera ellen, s amivel pedig védekeztek, nem eredményezett kívánt sikert. Ezért jutott a köznép arra a meggyőződésre, hogy az orvosok is közrejátszottak a járvány terjesztésében. A meg87 PML Cholera jk. 332. sz. (júl. 25.). 88 Szétverték a boncoló orvos házát védő őrséget, majd Matlakovszky városi chirurgushoz vonultak, annak boltját is feldúlták, és házának ablakait betörték. PML Cholera jk. 456. sz. (júl. 30.). 89 Amikor a vármegye lázadás vezetőit (Benesovics József, Juhász János, Szalay István) el akarta fogatni, általános felzúdulás keletkezett. A vármegyére küldött jelentésből kiderül: Benesovits" ,,a' népet tsak ugyan lázította ... azon utasítással szollitotta fel, hogy mihelyest Dob, vagy Trombita szót hallják, azonnal fegyverkezvénn gyűljenek öszve ... minthogy ezen zendülés nem annyira a' Choleralis Intézetnek, de inkább méltó gyanúból az Uradalmi hesüg alol kévánt felmentésre való törekedésnek ... lehetett tulajdonítani és a' Cholera tsak vétkes törekedések eszközlésében vételére kedvező alkalmatosságnak tekintetett, — a' további erőszakos lépésektől el állottak" — nyugtázta a vármegye. Bartus nevű váci bíró kijelentette a dunakeszi nótárius előtt, hogy ,,a' Vátzi parasztok hosszú póznákra kiszegezett kaszákkal a' szükség esetére fel vannak fegyverezve"., arra az esetre, ha a lázadás vezetőit elfogják. A zavaros, járványveszélyes időszak miatt a vármegye is jobbnak vélte elodázni a dolgot, s nem tartóztatták le a vezetőket. A biztonság érdekében azonban, megnövelték a katonaság számát, azzal az utasítással: ,,a' szükség esetén lőni való hatalommal is felruháztasson". PML Cholera jk. 517. sz. (aug. 4.).
